Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
786 Ismert emellett a költségvetési tervezés során az a tény, hogy a jövő év is még a kevésbé kiszámítható, nehezebben tervezhető gazdálkodási év lesz. Nem azért, mert a magyar költségvetés ne lenne kellően fegyelmezett és kiszámítható, hanem azért, mert a világgazdaság folyamatai még mindig csak kellő fenntartásokkal jósolhatóak, tehát felelős költségvetést ilyen körülmények között csak konzervatív előrejelzések alapjá n, és akkor is csak úgy lehet előállítani, hogy megfelelő tartalékokat tervezünk be a költségvetésbe. Így is tettünk, kifejezetten a válság hatásait ellensúlyozandó vagy stabilizálandó úgynevezett stabilitási tartalék kerül meghatározásra 79 milliárd forin tos értékben a költségvetésben; az általános tartalék az ideinél valamivel nagyobb összegben: 57,3 milliárd forintos összegben kerül meghatározásra a költségvetésben, és ugyancsak egy új, kifejezetten az állam finanszírozási terheinek a mértékére és bizony talanságára utaló úgynevezett kamatkockázati tartalék is beépítésre kerül a költségvetésbe, 50 milliárd forintos értékben. A költségvetés tervezése során természetesen az úgynevezett plafontörvényt, tehát a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetés i felelősségről szóló törvényt és annak szabályait igyekeztünk minden tekintetben betartani. A deficit, a jövő évi államháztartási hiány mind nominálisan, mind GDParányosan csökken, a központi alrendszerek konszolidált elsődleges kiadásai körülbelül 8 szá zalékkal vannak az úgynevezett plafontörvényben meghatározottaknál alacsonyabban tervezve, és értelemszerűen a törvénytervezet, a költségvetési tervezet rögzíti a későbbi évekre vonatkozó elvárásokat is: a 2011es belső tételek konszolidált egyenlegét, a 2 012. évi elsődleges egyenlegcélt ugyancsak. Mindezek eredményeként tudja tartani a költségvetés az ugyancsak a plafontörvényben foglalt reáladósságcsökkentésre utaló szabályt is, tehát ezeknek a szabályoknak, ezeknek a tartalmi kritériumoknak a költségvet ési terv mind fegyelmezetten, sok helyen bőven megfelel egyébként. Ismerjük ezzel együtt a Költségvetési Tanács által felvetett technikai észrevételeket, úgy gondoljuk, hogy ezeket vizsgálni érdemes, és mindazokat, amiket szükséges, azokat a parlamenti sza kban akár átvezethetőnek is tartjuk a költségvetési törvényen. A költségvetés a tervezése során, tisztelt képviselőtársaim, teljes egészében garantálja emellett, hogy az egyébként nagy arányban rendelkezésre álló uniós források teljes egészében felhasználh atók legyenek a következő évben, tehát a társfinanszírozáshoz szükséges forrásokat teljes egészében tartalmazza a költségvetési terv. Mindez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 900 milliárd forintos értékben állhat rendelkezésre Magyarország számára a 2010e s gazdálkodási év során támogatási forrás. Mindezt azért tartottam fontosnak kiemelni, merthogy látjuk, hogy egy nagyon fegyelmezett, saját pénzünkkel, saját forrásunkkal nagyon szigorúan bánó költségvetést állítunk össze 2010re, amelynek nagyon komoly po zitívumai lehetnek az ország jövőjére nézve: nem növekszik az adósság, sőt csökken, csökkennek a kamatterheink, csökken az a fajta kiszolgáltatottsága Magyarországnak, ami az eladósodottságból fakad, és ehhez képest egy olyasfajta növekedési potenciáljavul ással számolhat az ország, ami egy gazdasági kilábalással egyidejűleg egy igen jó versenyképességi pozícióba helyezheti az országot. Emellett azonban, ha el is hangzik olyan érv, miszerint egy ilyen szigorú költségvetési politika egy éppen támogatásra szor uló gazdaságot nem fog tudni megfelelően támogatni, arra nagyon egyszerű a válasz: Magyarország az Európai Unió tagjaként olyan szerencsés helyzetben van jövőre, hogy ez a 900 milliárd forintnyi támogatási forrás rendelkezésére áll. Tehát nincs olyan forrá shiány az országban, még ilyen szigorú költségvetési gazdálkodás mellett is, ami arra utalna, hogy a gazdaság szereplői, a beruházások ne lennének megfelelően támogathatók. Értelemszerűen ezek uniós pályázati kiírások kritériumai szerint támogathatóak, de ha ezeknek a kritériumoknak kellő hatékonysággal, egy jól működtetett intézményrendszerben tudunk megfelelni, akkor azt kell hogy mondjam, hogy akár a hazai költségvetés teherviselő képességénél lényegesen bőségesebben állnak gazdaságélénkítésre források r endelkezésre jövőre, ezeket csak kellő hatékonysággal kell tudni felhasználni.
