Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
782 esetleg tett. Láthattuk, hogy ennek milyen hatása van a forintárfolyamra, láthattuk, hogy ennek milyen hatása van a kamatszintre. Márpedig ma a világban, amikor némileg megcsappantak a hitelforrások, minden egyes hitelező pontosan megnézi, hogy hova rakja a pénzét, kinek adja a pénzét, és ak inek adja, mennyire megbízható, mennyire tartja be a saját ígéreteit. Ha valaki a hiánycél kérdését feszegeti, azzal akar játszani, akkor nyilvánvaló, hogy a forintárfolyammal játszik, amely a devizaadóssággal rendelkező lakosságot és vállalkozásokat egyar ánt érinti, és nyilvánvaló, hogy a kamatterhekkel játszik, ami ugyancsak az egész ország, az egész gazdaság versenyképességét érinti. De egyébként is látjuk, hogy a meglévő államadósságunk milyen kamatterheket jelent egyáltalán a költségvetés, a gazdaság s zámára. Jó 1200 milliárdos nagyságrendű az a kamatteher, ami nagyjából idén és jövőre is jelentkezik a költségvetésben. A válság megmutatta, hogy akik ilyen szintű adósságállománnyal rendelkeznek, azok lényegesen kiszolgáltatottabbak, lényegesen kevésbé tu dnak megállni a saját lábukon. Nem gondolom, hogy Magyarország számára egyáltalán felmerülhet az a kérdés, hogy hiánycélnöveléssel ezt az adósságállományt növelni kellene. Azt gondolom, a válság mindenki számára megtanította, hogy a saját meglévő felhalmoz ott jövedelméből érdemes gazdálkodni és növekedni a jövőre nézve, és a hitelből való növekedésben mindig benne van az elbukás lehetősége. Nem öncélú tehát az az állítás, hogy a jövő évi költségvetést egy előre rögzített 3,8 százalékos GDParányos hiánycél mentén tartjuk fontosnak megtervezni. Ennek rengeteg pozitív hozadéka van, és rengeteg kockázattól mentesíti az országot. Tisztelt Országgyűlés! Arról is előzetesen döntött a kormány, hogy idén a költségvetés benyújtását és tárgyalását a még megoldható leg gyorsabb módon szeretné végigvinni. Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy válság idején különösen fontos, hogy az ország egy elkötelezett, stabil, megbízható, jó hatékonysággal működő képet mutasson magáról, bebizonyítsa, hogy válság idején éppen hogy a leh ető legjobban érti a feladatait, hamar meg tudja hozni a szükséges döntéseket, és ezzel üzenni tud a vállalkozóknak, a befektetőknek, a piacnak, hogy láthatóan ugyanezt a gazdálkodást fogja folytatni a továbbiakban is. (Gulyás József elfoglalja jegyzői szé két.) Ezért történt az, hogy a szokásokhoz képest három héttel korábban került a költségvetési törvény benyújtásra. Jelzem, hogy ebből egyébként megoldandó technikai kérdések adódtak. Hogy csak egy példát említsek, a költségvetési törvény benyújtásának idő pontjában, miután az még szeptember elején történt, erre a tanévre vonatkozó tanulólétszám nem volt ismert, tehát konkrétan a tanulólétszámhoz kapcsolódó egyes juttatások precíz, számszerű meghatározása nyilván a költségvetési törvény parlamenti vitája sor án történhet. Ilyen módon nem is látom értelmét, hogy például a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos elképzelésekről politikai riogatás folyjon, hiszen nyilvánvaló, hogy ennek a juttatási rendszernek a végleges változata a tanulólétszám ismeretében be se kerül hetett a törvénybe. Azt gondolom, ezt nyugodtan meg lehet erősíteni a nyilvánosság előtt, hogy ennek a végleges változata a parlamenti vita során fog bekerülni a törvénybe, tehát nincs értelme azzal kapcsolatban bármiféle ellenőrzést megfogalmazni, ami bev allottan nem végleges változat. A költségvetési törvény mellett értelemszerűen két másik törvény is benyújtásra került, amelyek elfogadása a költségvetés végrehajtásának a feltétele. Az egyik a költségvetési törvény végrehajtásához szükséges törvénymó dosításokat tartalmazó, köznyelven úgynevezett költségvetési salátának hívott törvény, a másik pedig egy 2009es egyes költségvetési tételeket módosító törvény. Ezt a három törvényt a jelen expozémban egyaránt kívánom érinteni, hiszen ennek a három törvény nek az együttes elfogadása szükséges a 2010es költségvetés megalapozásához. Nézzük, hogy a költségvetés elkészítése során milyen makrogazdasági feltételekből, feltételezésekből indultunk ki! Elemzői vélemények arra utalnak, hogy a globális növekedési kilá tások már a világgazdaság visszaesésének a fordulatát jelezhetik előre. Ez a visszaesés talán már elérte a mélypontját, bár nyilván minden elemző, így kormányzati előrejelzés is ezzel kapcsolatban
