Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
783 csak kellő visszafogottsággal, óvatossággal fogalmazhat. Az onban az is látszik, hogy a kilábalás valószínűleg lassú, elnyújtott és fokozatos lesz. Ezzel együtt likviditási problémák már enyhülni látszanak a gazdaságban, bár a hitelezés aktivitása is csak lassan éledezik. Mindezzel együtt az szinte ma már kijelenth ető, hogy ha a világgazdasági folyamatokban, a jelenlegi világgazdasági folyamatokban nem áll be kedvezőtlen fordulat, akkor Magyarországon a kormányzat munkájának eredményeként is jövő évben már megindulhat egyfajta gazdasági növekedés. A kérdés, hogy jöv ő évben mikor áll be ez a fordulat. Lényegében elemzői vita arról zajlik, hogy mikor áll be; van, aki már az egész évre növekedést jelez, míg a kormányzat igyekszik óvatosan eljárni ezekkel az előrejelzésekkel kapcsolatban, és úgy látja, hogy az év során, az év folyamán, esetleg az év második félévére állhat be ilyesfajta növekedés, de az év teljes egészére nézve még nagyon enyhe visszaeséssel számolunk. Mindez azonban azt is jelenti, hogy ha ugyancsak ezt a pénzügyi, gazdasági, költségvetési politikát foly tatjuk tovább, és tovább működünk ennek a tervezett költségvetésnek a kereteiben, akkor a növekedés el fogja érni Magyarországot, ahhoz már nem kell új kormányzati intézkedés, ez meg fog történni az országgal a jelen kormányzati intézkedések és a világgazd asági kilátások eredményeként. Arra számítunk, hogy az exportlehetőségek bővülése várható a jövő év során a piacon. Ez elsőként a vállalati gépberuházásokban, majd az ipari termelésben lesz tetten érhető, és a következő években garantálhat ez már tartós nö vekedést. De arra számítunk, hogy ezt Magyarország akár régiós versenytársaihoz képest is jól ki fogja tudni használni, részben az adóátalakítás okozta exportversenyképesség növekedése miatt is. 2010től már számítunk a hitelaktivitás erősödésére, valamin t arra is, hogy az adórendszer átalakításának pozitív jövedelmi hatásai is kedvező befolyást gyakorolhatnak a kereseti viszonyokra. Ettől függetlenül az óvatos gazdasági előrejelzéseink keretében a válság hatásaként még egy 1 százalékos fogyasztásvisszaes ésre, a belső fogyasztás visszaesésére számítunk 2010ben. Ezzel együtt a külső értékesítési lehetőségek jelentős növekedésére számítunk, ami egy magasabb bérdinamikát, már az év bizonyos időszakában akár meginduló létszámbővítést is lehetővé tesz, de jele zve, hogy továbbra is az óvatos tervezés talaján állunk, összességében foglalkoztatásbővülést még nem jeleztünk előre jövőre. Ez egyébként a válságból való kilábalás sajátja is, hogy előbb indul be a gazdasági növekedés, a vállalkozások előbb kezdenek új m egrendelésekhez jutni, és utána kezdenek létszámbővítésbe, tehát jövőre is elsősorban a meglévő foglalkoztatás megtartása, annak a megvédése a kormányzati intézkedések célja. Ez ugye meg is valósul járulékcsökkentés, tételes egészségügyi hozzájárulás eltör lése és egyedi támogatási programok keretében. Ezzel együtt a közszférában úgy látjuk, hogy az ez évben bővülő foglalkoztatás a jövő évre megtartható. Ennek a bővülésnek lényegében az “Út a munkához” program eredményei az okozói. Ez a program a jövő évben is folytatódni fog, egyébként azt a fajta létszámgazdálkodást, azt a fajta fegyelmezett létszámgazdálkodást, amit az idei évben bevezetett létszámstop garantál a közszférára, a jövő évre is meg kívánjuk tartani. (9.10) Az inflációt illetően úgy látjuk, hog y a közvetett adóemelések árindexre gyakorolt hatása átmeneti jellegű; ez év elején tarthatja még relatíve magasabban az inflációt, de az infláció mértéke az év második felére, év végére már 23 százalék körül alakulhat, ami azt jelenti, hogy éves átlagban egy körülbelül 4 százalékos, pontosabban a költségvetési tervezésben 4,1 százalékos inflációra számítunk. Tisztelt Képviselők! Ezen túl még az általános keretszámokon belül érdemes megismerni, hogyan alakulhat a magyar államadósság, és hogyan alakulhat eg yébként az adóelvonások mértéke, az úgynevezett adócentralizáció.
