Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
781 feladni, ezt a munkát folytatni kell. Ez azt jelenti, hogy 2010ben, amikor a válságtól még nem búcsúzhatunk el teljes egészében, szigorú költségvetési gazdálkodásra kell készülnünk. Ennek a szigo rú költségvetési gazdálkodásnak lehet azonban az az eredménye, hogy - a tőlünk független, semlegesnek tekinthető, meglehetősen rangos nemzetközi szervezetek által jósolt - erős pozícióban kerülhetünk ki a válságból. Ennek a munkának lehet továbbá az is az eredménye, hogy Magyarország kellően stabil gazdasággal és pénzügypolitikával fog rendelkezni ahhoz, hogy az ERM2 zónához csatlakozzon, ami az euró bevezetésének előszobája, és majd alkalmas legyen az euró bevezetésére is. Szeretném jelezni, hogy a jelenl egi kormányzati munka és ezen belül a 2010es költségvetés is az alapvető feltételei ennek az útnak, ennek a pályának. Ha ez a kormány ezt tudja folytatni, és a későbbi években is ezen a pályán marad az ország, akkor az euró bevezetése az elért eredménynek tekinthető. Nem véletlen, hogy ugyancsak nemzetközi elemzők arra utalnak, hogy a Magyarországon jelenleg folyó gazdaság- és pénzügypolitika eredményeként Magyarország akár egy évvel előbb lehet alkalmas az euró bevezetésére, mint más visegrádi országok, L engyelország vagy Csehország. Azt kell hogy mondjam, hogy ez a fajta költségvetési politika ezzel együtt hitetetlen politikai önfegyelmet és elkötelezettséget igényel; rengeteg, rövid távon népszerűtlen és csak középtávon megtérülő intézkedések részei ilye sfajta költségvetési gazdálkodásnak. Tehát kétségtelen, hogy ez egy próbája a költségvetést támogató politikai erőknek, de azt gondolom, hogy olyan próbája, ami évekre jó példát mutat, évekre előre meghatározza, hogy mi az a fajta, mi az a minőségi politiz álás, ami jó irányba terelheti az országot, és reméljük, hogy ez kellő példát mutat majd az utánunk következő kormányoknak is. Nézzük részleteiben, hogy ennek alapján, ezen elvek mentén a 2010es költségvetés hogyan, milyen számok szerint lett kialakítva. A 2010es költségvetés összeállításakor fontos előre jelezni, hogy lényegében korábban meghatároztuk azokat a bevételi számokat, amelyekhez a költségvetést igazítani akartuk. Ez az elmúlt húsz évben a rendszerváltás óta először fordul elő a költségvetéste rvezés időszakában, hogy nem az adóbevételeket igazítjuk az egyébként egyfajta tehetetlenséggel mozgó államháztartás kiadási igényeihez, hanem fordítva: megnézzük, hogy különösen a válság idején milyen teherviselő képességgel rendelkezhet a gazdaság és a l akosság. Először erről alkotunk törvényt, ennek alapján kikalkuláljuk, hogy milyen bevételre számíthatunk akkor, amikor egyébként meg akarjuk tartani vagy növelni akarjuk az ország versenyképességét, és olyan változásokat szeretnénk mindenképpen megtartani , amelyek segítik a foglalkoztatást, csökkentik a munkára rakódó közterheket. (9.00) Ha ezeket a változásokat végigvittük, akkor kikalkuláljuk, hogy milyen bevételekre számíthatunk, és ehhez igazítjuk a költségvetés kiadási oldalá t. Ez a fajta tervezési logika - azt gondolom, különösen válság idején - elengedhetetlen ahhoz, hogy a válságkezelés ne csak stabil, hanem növekedésre képes pályán tartsa az országot. Sokszor felmerül ezzel kapcsolatban, hogy rendben van, hogy a bevételeke n nem akarunk változtatni, nem akarunk növelni, tehát a válság okozta bevételkiesést nem akarjuk adónöveléssel ellensúlyozni, de miért nem akarunk adósságot növelni, magyarán, miért nem gondolkodunk jövő évre magasabb hiánycélban. Annak örülök, hogy ez azé rt szakmai megbeszéléseken egyfajta egyértelmű következtetés, tehát nem kell mindig az elejéről magyarázni, de ezt az alkalmat szeretném megragadni, hogy jelezzem, a költségvetési hiánycél miért fontos. Az nem egy absztrakt, valamiféle megmagyarázhatatlan erővel bíró dolog, amit meg sem szabad kérdőjelezni. Igenis, hétköznapi módon megmagyarázható, hogy a költségvetési hiánycélt miért kell tartani jövőre, miért nem szabad adósságot növelni. Azt gondolom, tapasztalhattuk nem is olyan régen, néhány hónappal e zelőtt tapasztalhattuk, hogy milyen ára van Magyarország számára, ha Magyarországról elkezdenek úgy gondolkodni, hogy nem jól finanszírozható, nem megbízható adós, nem fogja tudni tartani azokat a vállalásait, amelyeket
