Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
780 olyan mértékben tudna növekedni, amilyen mértékű növekedésre egyébként képes és képessé teszi az ő költségvetési politikája és adórendszere, akkor vajon mennyi lenne az ő költségvetési hiánya, az úgynevezett strukturális hiány. Tehát megtisztítjuk a k öltségvetési gazdálkodást a válság hatásaitól, és megnézzük, hogy ideális helyzetben az országok között ki hogyan szerepelne, és mindenki számára meglepő - olyannyira, hogy ezt londoni elemzők igencsak felkapták utána , hogy Magyarország szerepelt a legjo bban, nemcsak a régióban a legjobban, nem az európai országok között a legjobban, hanem az összes OECDország között az OECD számításai szerint Magyarország lenne képes a legstabilabb költségvetési politikára és a potenciális növekedéséből fakadóan a legna gyobb költségvetési többlet elérésére a világon; megelőzve a skandináv országokat, megelőzve sok más fejlett OECDországot. Azt kell hogy mondjam, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ez nem önös érdekeket szolgáló politikai propaganda, ez tőlünk független, me glehetősen jó reputációval, hírnévvel rendelkező nemzetközi szervezetek semleges elemzése a magyarországi pénzügyigazdasági és költségvetési politikáról. Hasonlóan pozitív véleményt fogalmazott meg a londoni székhelyű Economist Intelligence Unit egyébként , amikor kifejezetten az ország versenyképességét és munkaerőpiacát vette elemzés alá, összehasonlítva a visegrádi országokkal, és arra a következtetésre jutott, hogy az adóintézkedések és egyéb kormányzati intézkedések hatásaként a visegrádi országok közü l a magyar munkaerőpiac lesz a legversenyképesebb 2010ben már munkaerőtermelékenység és munkaerőköltség vonatkozásában. Mindezek a külső elemzések. Nézzük, hogy a hazai tényszámaink mit mutatnak! A jegybanki alapkamat, ami márciusban 9,5 százalék volt mé g, ma már 7,5 százalék, és független elemzők rendre azon a véleményen vannak, hogy a monetáris politikának lehet még mozgástere a további csökkentésre is. Egy, csak részben a piacról finanszírozható államháztartás ma már teljes egészében finanszírozható a piacról, az állampapírpiac teljes egészében újraéledt, a hitelforrásokat Magyarország számára biztosító befektetők úgy látják, hogy Magyarország jól gazdálkodik, jó adós, és érdemes számára hitelforrásokat rendelkezésre bocsátani. Ennek is eredménye, hogy az állampapírhozamok, amelyek 1314 százalék körül voltak márciusban, már 8 százalék alatt vannak, ami részben azt jelenti, hogy olcsóbb finanszírozni az államadósságot - ez nyilván kevesebb adófizetői pénzt emészt fel , de azt is jelenti, hogy mindez ny omást gyakorol a piaci hitelekre is, tehát a piacon felvehető hitelek kamatszintje is folyamatosan ugyanilyen sebességben csökkenhet. Magyarország megmérettette magát a nemzetközi tőkepiacokon is, és a nyár folyamán egy euróalapú kötvénykibocsátással teszt elte, hogy a befektetők vajon tényleg olyan pozitív fordulatot látnake Magyarországon, és úgy gondolják, hogy már finanszírozható, stabil, megbízható működésű az ország és annak költségvetése, és az eredetileg kibocsátott mennyiséget hatszorosan jegyezték túl akkor a befektetők, tehát ilyen módon formáltak pozitív véleményt a hazai politikáról. Emellett nem vitatható, hogy a bankrendszer megőrizte a stabilitását, és azt gondolom, hogy hosszan lehetne sorolni a külföldi és belföldi elemzőket, akik egyre der űlátóbb, egyre optimistább véleményt fogalmaznak meg Magyarország lehetőségeit, Magyarország jövőjét, Magyarország stabilitását, Magyarország növekedési képességeit illetően. Tisztelt Országgyűlés! Nézzük, hogy mindez mit eredményez a jövőre nézve, mert ez t a munkát nem a mának, hanem az elkövetkezendő éveknek végezzük. Kétségtelen, hogy ezt a politikát folytatni kell, ennek a politikának már látszanak az eredményei, holott ritka az, amikor a kormány egyik hónapban elvégez egy munkát, és a következő hónapba n már kiolvasható a számokból, hogy ennek volt értelme. Válság idején ezek az eredmények gyorsabban jelentkeznek, gyorsabban érezhető a kamatszinten, az árfolyamon, sok minden máson, ha egy munkának volt értelme. Erről a munkáról már hamar bebizonyosodott, hogy jó irányba mutat, tehát ezt a fajta munkát nem szabad
