Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
779 feladatának. Vá llalta, hogy egyensúlyi pályán tartja Magyarországot, stabilizálja az államháztartást, az államháztartás finanszírozását, megvédi a lakosságot, a hitelfelvevőket és a lakossági megtakarításokat egyaránt. Vállalta azt is, hogy a világgazdasági válság közepe tte egy olyan stabilizációs programot hajt végre, aminek alapján kilábalhatunk a válságból, és megindulhat egy gazdasági növekedés. Vállalta, hogy átalakítja az adórendszert, versenyképesebbé teszi a gazdaságot, ezáltal is serkentve növekedési képességét. Vállalta azt is, hogy az államháztartást, amelynek a finanszírozása igencsak veszélyben volt, és sokszor nemzetközi szervezetektől függött, visszaviszi a piacra, piaci finanszírozhatóságát biztosítja a jövőre nézve. És vállalta azt, hogy olyan költségvetés t készít, amely mindezeket keretbe foglalja, és stabil eredményekké, tartós, meg nem rengethető eredményekké teszi mindazt, amit a kormány elért. Hat hónap alatt, azt gondolom, kevéssé vitatható, hogy a kormány sokat dolgozott, és rengeteget elért a célkit űzéseiből, ezért köszönet illeti mindazokat, akik a kormány munkáját támogatták, köszönet illeti elsősorban azokat a képviselőket, akik a benyújtott javaslatokat alaposan megvitatva, átgondolva szavazataikkal támogatták, és természetesen azokat is, akik ko nstruktív kritikákkal illették ezeket a javaslatokat. Ez a munka nem vitatható, ha az ország perspektíváját, jövőbeni lehetőségeit nézzük, akkor kedvezőbb helyzetbe hozza az ország minden egyes lakosát. Nem vitatható az sem, hogy amikor a kormány elkezdte működését, fenyegető veszélyeket kellett elhárítani, az euró árfolyama, emlékezzünk, márciusban 310 forint felett volt, igencsak kétségessé vált, hogy a devizaadósok tartozásai törleszthetők leszneke, megrengetie ez az ő élethelyzetüket, megrengetie ez az egész bankrendszert és így lényegében a bankrendszerben felhalmozott lakossági megtakarításokat is. Magyarország kockázati megítélése ebben az időszakban rossz volt. Tekintsünk vissza erre a félévre, hogy ezekből a vállalásokból mit sikerült elérni. Azt gondolom, a legkönnyebb, a mindenki által folyamatosan figyelhető mutató, a forint/euró árfolyam alakulása már önmagáért beszél. (8.50) Ez önmagában méri, hogy az elmúlt időszak pénzügypolitikája, költségvetési politikája mennyiben tekinthető sikeresnek. Ez az árfolyam lényegesen megerősödött és stabilizálódott, messze nem mutat olyasfajta kilengéseket, mint amiket a korábbi időszakban tapasztaltunk. Ha ennél pontosabb mérőszámokat is akarunk figyelni, akkor megnézhetjük, hogy az ország úgynevezett kockáza ti besorolását, megítélését, árazását tartalmazó nemzetközi mutatószámok javulnak, ezek az úgynevezett CDSárak, amelyek 600 bázispont felett, tehát 6 százalék felett is voltak márciusiáprilisi időszakban, ami azt jelenti, hogy a világ adott egy jó 6 száz alékos esélyt arra, hogy Magyarország nem lesz képes törleszteni a tartozásait. Ez azóta lement a harmadára, tehát harmadolódott a világ szemében annak kockázata, hogy Magyarország rossz adós lenne és ne tudná csökkenteni a tartozásait, sőt lement 200 bázi spont alá, 2 százalék alá is ez a kockázat; értelemszerűen az elmúlt időszak munkájának eredményeként. Nem olyan régi fejlemény, hogy a világ egyik legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor's javított Magyarország hitelminősítésén, jelezve, hogy a beso rolása az eddigi úgynevezett negatív kilátásról - miszerint még tovább romolhat - most már stabillá válik, tehát elismerte ez a hitelminősítő - igen szigorú kritériumokat alkalmazó hitelminősítő , hogy a magyarországi költségvetési, gazdaság- és pénzügypo litika lényegében stabilizálta az országot. Már csak azért is fontos ez, mert ha megnézzük az elmúlt időszakot, nincs olyan ország Európában, illetve nincs olyan, befektetésre javasolt ország a világon, amelynek javult volna a hitelbesorolása. Magyarország az egyetlen ezek között az országok között, amely az elmúlt időszakban, a válság időszaka alatt javítani tudott a hitelbesorolásán. Ugyancsak ilyesfajta, tőlünk független, semleges elemzőket idézve érdemes az OECDnek egy nyári elemzését elővenni, amely m ár a 2010. költségvetési év egyes mutatóit elemzi, előrevetítve azt, hogy a Magyarország által vállalt költségvetési számok 2010ben is ugyanúgy fognak teljesülni, ahogy eddig. Az OECD készített egy olyan kalkulációt, hogy ha nem lenne válság, és minden or szág
