Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 5 (226. szám) - Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Tevékenységre jellemző kereset, avagy mondd, mit érek én?” címmel - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó):
743 év keretében, azt gondolom, az év nagyobbik részének elteltével már meg is állapíthatjuk, hogy sikeresen. A vendégforgalmi adatok azt m utatják, hogy ezek az intézkedések a válság ellenére összességében eredményt hoztak. Tisztelt Képviselő Úr! A jövőt meghatározza a fejlesztésre fordítható uniós források nagysága és mikéntje. 2013ig mintegy 300 milliárd forintot használhatunk fel az orszá g turisztikai arculatának modernizálására. Az Új Magyarország fejlesztési tervben már eddig is jelentős összegek voltak. 200910ben további 100 milliárd forint áll rendelkezésre. A nemzeti stratégia szerint kell ezt a pénzt felhasználnunk; szerintünk jó e z a stratégia, ennek szellemében kell tovább dolgozni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Tevékenységre jellemző kereset, avagy mondd, mit érek én?” címmel ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm, államtitkár úr. Szatmáry Kristóf, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: “Tevékenységre jellemző kereset, avagy mondd, mit érek én?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! SZATMÁRY KRISTÓF (Fid esz) : Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Adótörvények esetén alapvető kívánalom, hogy a törvény alapján egyértelmű legyen, ki mekkora jövedelem után mekkora adókulccsal kell hogy adót fizessen. Ezzel szemben sajnos hosszú évek óta - mondhatni - szerencsétlenkedés megy a gazdálkodókat közvetlenül érintő törvénykezésben. Az adórendszer sok tekintetben átláthatatlan, értelmezhetetlen és sajnos néha betarthatatlan. Erre a legjobb példa a személyi jövedelemadó törvényben és a tbtörv ényben egy olyan új fogalom, amelyet 2010. január 1jétől akarnak ráerőszakolni a vállalkozói rétegre. Az szjatörvény tevékenységre jellemző keresetről beszél, a tbtörvény a tevékenység piaci értékéről, és van egy közös definíció, a piaci viszonyoknak me gfelelő díjazás. A szabályozás lényege, hogy minden vállalkozói tevékenységnek lesz egy úgynevezett piaci díja, és amennyiben a személyes közreműködői díj nem éri el ezt az összeget, akkor az osztalék terhére át kell csoportosítani a jövedelmet a piaci díj azás összegéig. Magyarán, ha a valós keresete nem éri el a piaci viszonyoknak megfelelő összeget, akkor a különbözetet le kell adózni, vagy legalábbis járulékokkal sújtják. A mai gazdasági helyzetben a vállalkozók többsége a személyes közreműködői díjak cs ökkentésével próbál meg alkalmazkodni a válsághoz. A jogalkotók ezzel szemben most arra akarják rákényszeríteni a személyes közreműködői tagokat, hogy cégükben a nyereség terhére magasabb jövedelmet számoljanak el, s több szjat és tbjárulékot fizessenek. Az hagyján, hogy ez lényegében egy új burkolt adónak minősül, a legfőbb gond mégsem ez, hanem az, hogy nincs senki ma Magyarországon - a könyvelőket is beleértve , aki meg tudná mondani, hogy mennyi lesz ez az új adó vagy ennek a járuléka. Kérem, pontosa n fogalmazzák meg, hogy mi alapján kell megállapítaniuk a jogalkalmazóknak és az adóhatóságnak a tevékenység piaci értékét. Egy adott tevékenység piaci értéke területenként vagy időben eltérő lehet. Hogyan veszi ezt figyelembe a törvény? Kérdés továbbá, ho gy milyen adatbázis, milyen módszertan alapján határozzák meg januártól a tevékenységre jellemző keresetet. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) :
