Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
418 a tematikán mindenképpen változtassanak, mert ha egy Magyarországot akarunk, akkor nem lehet kettő vagy három Magyarországot építeni ebben az országban, és azoknak, akik felelősek és felelősséggel bírnak a különböző műsorszolgáltatások irányában, nagyon nagy felelősségük van. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke fog lalja el.) Továbbmennék: szó volt arról is, hogy a reklámok szabályozása a médiatörvény kapcsán nem kellő mértékben volt vagy van szabályozva. Abszolút egyetértek ebben a kérdésben. Nem mennék vissza a hatvanashetvenes évek Amerikájára, amikor nagyon soks zor lehetett látni, hogy ott szabályozták ezt a kérdést, mert egy plakáton csak úgy lehetett látni egy fehér embert, ha mellette volt egy afroamerikai, egy sárga és egy latinamerikai. Magyarországon még mindig nem tudtuk elérni, hogy a létszámarányosság e lvét vegyék figyelembe az adott helyi kisebbségek arányában, és ezáltal a cigányság is egyegy médiaplakáton vagy a különböző műsorszolgáltatásokban jelen legyen. Van statisztikám is, de nem szeretném felsorolni, ma mindenesetre a negatív és a pozitív kép aránya úgy néz ki, hogy 95 százalékban negatív sugárzás van főleg a képernyőkön a cigányságról, és 5 százalékban található meg az a számadat, amelyben pozitív képet mutatnak a magyarországi cigányságról. Azt gondolom, ha ezeket a számokat nézzük, nem lehet igazán jól és kellőképpen behatárolni azt a kisebbséget, amelyik ma a legnagyobb Magyarországon. Ezért nagyon fontosnak tartom azt, hogy az ORTT hasson oda, hogy a gyűlöletbeszédet szorítsa vissza, a rom atársadalom személyes és a közösségi méltóságát adja vissza a testület a televízión és a rádión keresztül, mert ez a legfontosabb elem annak érdekében, hogy ilyen mértékben változni tudjon a cigányság megítélése Magyarországon. Köszönöm. (Taps az MSZP sora iban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Úgy látom, hogy a kisebbségi vélemény ismertetője nincs a teremben. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben. Ez ek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Jánosi Györgynek, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. JÁNOSI GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Egy keserű megjegyzéssel ha dd kezdjem. Ismét méltatlan körülmények között kerül sor az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének beszámolójára, amit azért is sajnálok, mert - mint tudjuk - a média világa olyan, mint a futball, nemcsak mindenkinek véleménye van róla, hanem minde nki ért is hozzá. Néha jó lenne, ha ezt a magabiztos tisztánlátást meg tudná zavarni az ORTT elnökének egykét beszámoló mondata. Rátérve a tárgyra, elnézést kérve az előző megjegyzésért: 2008 nem volt szokványos év az Országos Rádió és Televízió Testület életében, hiszen újjáalakult a testület, a régi tagok mellett újak jöttek, de mindenekelőtt az Országgyűlés új elnököt választott a testület élére. (17.10) Ennek megfelelően a 2008. évet egyszerre jellemezte a folytonosság és a megújulás szándéka. A folyto nosság tetten érhető abban a beszámolóban, amit az ORTT elénk hozott, hiszen ez a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan kellő részletességgel, pontosan és - engedjenek meg egy minősítő megjegyzést - rendkívül színvonalasan tájékoztatja az Országgyűlést a te stület munkájáról. Ez persze természetesen - gondolom - a hivatal apparátusának a munkáját és felkészültségét dicséri. Fontos ez a beszámoló, mert tartalmazza azokat az új vonásokat, új elemeket is, amelyeket a változó körülmények között a testületnek fel kellett vennie, alkalmazkodnia kellett a helyzethez. Megváltozott a helyzet, nagyon sok szempontból; nemcsak azért, mert az Alkotmánybíróság értelmező döntéseket, ítéleteket hozott a média világát is érintő emberi jogi, alapvető jogi
