Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
419 kérdésekben, nemcsak a zért, mert közben Európa szerte megindult a digitális átállás, ami kinyitja a média világát, újabb és újabb szolgáltatóknak enged terepet, hozzáférési lehetőséget, nemcsak azért, mert időközben a határon átnyúló televíziózás mellett az Európai Unió megalko tta az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelveit is, hanem azért is, mert veszélyes tendenciák voltak ebben az időszakban már megfigyelhetők a média világában. A pénzügyi, világgazdasági válság nyomán a szűkülő reklámpiaci bevételekért irtózat os verseny vette kezdetét, ami rengeteg negatív tendenciát hozott magával. Elszaporodtak a gyors fogyasztásra alkalmas, gyors kikapcsolódást - mármár az eszméletvesztésig - biztosító színvonaltalan, negatív előjelű és negatív értékű műsorok. Ebben a helyz etben a bizottságban is joggal vetődött fel a kérdés, hogy mit lehet tenni ez ellen. Mit tud tenni egy testület az ilyen negatív, kirívóan negatív jelenségek ellen? Komoly vita volt a bizottságban, de azt gondolom, amikor ebben az ügyben ítéletet mondunk, akkor mindig mérlegelni kell, hogy egy testületnek maga a jogszabály milyen eszközöket és milyen lehetőségeket bocsát rendelkezésre. Mert bizonyos szempontból nagyon szűk a határmezsgye az ízlésvita és az emberi jogok, az emberi méltóság védelme érdekében folytatott harc között. Jól látható, hogy 2008 - talán emiatt is - a sokkal erőteljesebb jogalkalmazás éve volt az Országos Rádió és Televízió Testület életében. Határozottabb eszközökkel próbált fellépni a számára biztosított eszközrendszer keretei között az Országos Rádió és Televízió Testület. Jól jelezték ezt már akkor a képernyőelsötétítések, szankciók, a büntetések, amelyek persze bizonyos szempontból kétélűek, hiszen maga a szankciórendszer kapcsán érdemes megjegyezni, hogy még mindig 540 millió kin tlevősége van az ORTTnek. De rögtön hadd tegyem ehhez is hozzá, hogy nagyon jó a találati aránya a hivatali apparátusnak, hiszen a bíróság elé kerülő ügyek 8090 százalékát nyeri az ORTT, ami azt jelenti, hogy - megint csak el kell mondanom - jól felkészü lt, biztos kézzel dolgozó apparátus áll a testület háta mögött. A jogalkalmazás mellett a másik nagyon fontos új vonás volt - és erről az elnök úr is szólt - a társhatóságokkal való együttműködés, amit érdemes kiemelni. Már csak azért is, mert amikor gondo lkodtunk az új médiatörvényen, el kellett gondolkodnunk azon, hogy nyugateurópai mintára konvergens hatóságban gondolkodunk, avagy a keleteurópai modellben kialakuló kettős hatóság elvét követjük. Akkor arra a megállapodásra jutottunk, hogy egy átmeneti időben mindenképpen meg kell őrizni a kettős hatósági modellt, de ugyanakkor rendkívül fontosnak tartottuk - mind az öt parlamenti párt , hogy az együttműködés olyan szintre emelkedjen, ami legalább a digitális átállás időszakában egyablakossá tudja tenni a rendszert, ami nyilván az NHH és az ORTT közötti szorosabb együttműködést hozza magával. Jó irányban indult el ezen a téren - meggyőződésem szerint - az ORTT, mint ahogy jó irányban indult el a nemzetközi színtéren a társhatóságokkal való együttműködésb en is. Mindannyian tudjuk, hogy az Európai Unió, amikor a határokon átnyúló televíziózás irányelveit megalkotta, akkor bizony lehetővé tette azt, hogy Magyarországra külföldről magyar nyelven sugározzanak be adásokat, ugyanakkor azt is világossá tette az E urópai Unió, hogy ilyen esetben a székhely ország normáihoz és törvényeihez kell igazodni, legfeljebb ha vita van két ország között, akkor egyeztetési eljárást lehet kezdeményezni az Európai Uniónál. Ennél bonyolultabb rendszert élő ember még nem látott, m int az államok közötti egyeztetés, ezért sokkal kézenfekvőbb, hogy a társhatóságok próbáljanak meg együttműködni, egyeztetni. Azt gondolom, nem véletlenül mondta elnök úr a romániai példát, hiszen Románia már a maga módján megcsinálta az AMSZirányelvek át ültetését, megalkotott egy olyan médiatörvényt, ami szinte szó szerint az AMSZt veszi át, ilyen értelemben rendkívül tág jogértelmezési lehetőség van, és nagyon sok esetben, ha csak a Cool TV adásait látjuk, pontosan tisztában vagyunk vele, hogy ez milyen érdekeket sérthet, és milyen vitákat eredményezhet. Ezért tartom fontosnak egyébként az ilyen szintű társhatósági együttműködést. A harmadik fontos dolog, amit szeretnék kiemelni - a végén elnök úr csak pár mondatban utalt rá, pedig rendkívüli a jelentősé ge , a tudatos médiafogyasztás ügyében tett erőfeszítés és előrelépés a
