Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
413 jogalkalmazás fejlesztése volt a feladatunk, inkább a következetesebb számonkérés, a nagyobb szigor. A következő témakör, amit ígértem, a nemzetközi kötelezettségek, illetőleg a nemzetközi együttműködés. Ennek több szintje van. Az egyik az Európai Unióban folytatott együttműködés, a másik pedig a középeurópai együttműködés problémája. Itt szeretném megjegyezni, hogy az európai uniós együttműködés szoros összefüggésben van a magyar jogalkotási kötelezettségekkel is, tehát erre is ki szeretnék ennél a pontnál természetesen röviden térni. Van egy alapvető probléma. Ez az alapvető probléma az, hogy 2009, tehát ez év novemberében az implementációs határidő lejár. Most már e gészen bizonyos, hogy a Magyar Köztársaság az európai uniós direktíva átültetésével kapcsolatos implementációs kötelezettségét nem fogja teljesíteni. Ennek két következménye van. Az egyik nem nagyon örömteli, nevezetesen az, hogy nem akarom azt mondani, ho gy szégyenpadra, de a nem jól teljesítő uniós országok közé tartozunk. Csekély vigasz, hogy azt hiszem, hogy nem leszünk ezzel egyedül. A másik következmény pedig az, hogy 2009 novemberétől az európai uniós direktívának vannak olyan részletei, olyan rendel kezései, amelyek közvetlenül alkalmazandók. (16.40) Tehát anélkül, hogy a magyar parlament ezzel kapcsolatban törvényt hozott volna, néhány helyen, igaz, meglehetősen szűk körben, szociológiai értelemben a törvény módosul, hiszen közvetlenül alkalmazandóvá válik az irányelv néhány szabálya. A másik, amelyik szerintem sokkal örvendetesebb, ez a középeurópai együttműködés. 2008 decemberében a korábbi, már kiépített, nagyonnagyon gyümölcsöző románmagyar hatósági együttműködés megkoronázásaként együttműködés i megállapodás jött létre a román és a magyar médiahatóság között, amelynek a mintája egyébként az Egyesült Királyság és Svédország között létrejött megállapodás. Ennek a megállapodásnak az a tárgya, hogy miután önök jól tudják, az Európai Unióban maguk a műsorszolgáltatók is meglehetősen nagy szabadsággal változtathatják a joghatóságaikat és a telephelyeiket, amelynek gyakran persze kimondatlan célja az, hogy a meglehetősen szigorú magyar követelmények alól szabaduljanak, ez a megállapodás pedig azt irányo zza, hogy a magyar állampolgárok jogvédelme - mindenekelőtt a kiskorúak jogvédelme - ne szenvedjen csorbát amiatt, hogy sok magyar műsorszolgáltató elhagyja Magyarországot, és ezek közül jó néhányan Romániában, általában Nagyváradon települnek le. Azokról beszélek, amelyek nagyrészt vagy kizárólag Magyarországra sugározzák a műsoraikat. Hadd jelezzem azt, hogy azóta is dolgozunk azon, hogy ezt az együttműködést középeurópaivá szélesítsük. Hosszas megbeszélések voltak a szlovák, illetőleg a cseh médiahatósá ggal. A cseh médiahatósággal a következő napokban találkozunk, és van remény arra, hogy ezt a kétoldalú megállapodást többoldalúvá tegyük, amelynek haszonélvezői a magyar állampolgárok, hiszen az nem jellemző - előfordul, sokkal ritkább , hogy külföldről Magyarországra jöjjön műsorszolgáltató, a fordítottja a tipikus. Tehát nekünk kifejezetten előnyös ez az együttműködés. Említettem, hogy visszatérek még a jogalkotás problémájára. Ennek az az apropója, hogy az implementációs feladatot az átfogó médiatörvén ynek kellett volna megoldania. Szokatlan módon készítődött elő 2008ban a médiatörvény, hiába volt meg mögötte az ötpárti egyezség, nem a jogalkotásért felelős Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban készült a törvényjavaslat, és most már nyilvánvaló, ho gy nagyon komoly tartalmi problémák miatt ez a törvényjavaslat elbukott. Jó lett volna, ha egy szűkebb célt kitűző, második terv is rendelkezésre állt volna, amelynek a célja kifejezetten az implementációs, kötelező változtatások törvénybe iktatása lett vo lna. Ennek egyébként két legfőbb területe, ami tényleg azt kell mondjam, hogy teljesen politikamentes, az a reklámok szabályozása, a másik pedig a kiegészítő médiaszolgáltatásokkal, illetőleg a nem lineáris szolgáltatásokkal kapcsolatos előírások megalkotá sa. Ezzel most már mindenképpen csúszunk.
