Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz):
406 Az alap bevételeit nem elemezném, hiszen e zt elmondták előttem, de annyit mondanék, hogy kudarcot vallott a személyi jövedelemadó 1 százalékának erre szánhatósága, ami viszont megint csak a 2004es népszavazás fényében nem csodálható. Ha egyszer valami ellen ilyen erőteljes kampány folyik, nyilván utána ugyanarra támogatást szerezni a lakosságtól ugyancsak kérdéses, hogy lehetségese. (16.00) Nem részletezném, mert már elmondták a Miniszterelnöki Hivatal előirányzatán belüli átcsoportosításnak a kérdéseit, de ezt mint bizottsági kisebbségi vélemény t már mondtam is. A szomszédos országokban működő állami intézmények támogatási kérdéseiről magam is a tavalyi beszámoló kapcsán Kiss Péter miniszter úrral folytattam egy eszmecserét, és utána ezt írásos kérdésben is megkérdeztem tőle. Érdemi és kimerítő v álaszt sajnos nem tudtam nyerni. Az elérhető számokat tanulmányozva az derül ki, hogy az alap forrásai - a magyarmagyar kapcsolattartással nevesített célzott összegeket leszámítva, ahol világos az összeg rendeltetése és helyzete - nem utalnak a beígért, i dézném a korábbi kormányzati indoklást: az új helyzet kihívásainak megfelelő válaszra. Le kell szögeznem, hogy a határon túli magyarokat támogató költségvetési alrendszerben - forrásait és a támogatás jellegét tekintve - a Szülőföld Alap továbbra sem lépet t túl azon a szerepen, amit az Illyés és az Apáczai Közalapítvány játszottak az előző pályázati rendszerben. Az előző évhez képest a kiadási oldalon is a veszteglés jellemző mind az országok, mind a támogatási sorrendek tekintetében. Ez azért érdekes, mert mintha a határon túli magyarok helyzete és szükségletei semmit sem változtak volna a korábbiakhoz képest, mintha nem alakultak volna ki újabb gondok egyes szomszédainknál. Azt mondhatnám, hogy befagyott a rendszer, állandósult a bevételi és a kiadási szer kezet, állandósultak a prioritások, sőt elmondható, hogy a korábbiakban sokszor elátkozott párhuzamosságok is fennmaradtak az alap és a központi költségvetés támogatási előirányzatai között. Az alap többes támogatásáról már többen beszéltek, ezt nem részle tezném. Mindezek alapján az az érzésem, hogy a Szülőföld Alap olyan agyaglábú óriásnak tűnik, amely sajnos nem is vált óriássá. Az említett működési forma önkényes döntések lehetőségét adja, a helyben kialakuló szükségleteket és azok változását nem követhe ti, döntései kormányhoz kötöttek, és így megvalósítja a támogatottak függését. Nemcsak a döntések motivációi nem követhetők, hanem többszöri felvetésünk ellenére szintén súlyosan hiányos a támogatások nyomon követésének lehetősége a nyilvánosság számára. A mennyiben megvan a kormányzati akarat, javítani kellene a döntésmegosztást és az átláthatóságot, és akkor a működés érdemibb elbírálását is ez tenné lehetővé. Tisztelt Ház! Bár képviselőtársnőnk részéről hallottuk azt, hogy a határon túli támogatási rendsz er ennél szélesebb, és ezzel ne foglalkozzunk most, én azért éppen az esetleges hallgatók számára külön hangsúlyoznám, hogy a költségvetési logika alapján a Szülőföld Alap működéséről szóló vitának nem tárgya az oktatásinevelési támogatások kérdése - mert nagyon sokan, választópolgárok ezzel a kérdéssel kerestek meg ennek kapcsán már többször engem. Tehát hadd mondjam azt, hogy így a határon túl élő magyarok magyaroktatásával kapcsolatos ezen eszköz hatékonyságának elemzésére nem itt térhetek ki, pedig az egyértelmű, könnyű belátni, hogy ugyanúgy a magyar közösségek életben maradásához tartozó kérdés, mint a Szülőföld Alap felhasználásának ügyei. Zárógondolatként engedjék meg nekem, hogy ugye, az köztudott, hogy Trianon óta a magyarok egyharmada határainkon kívül él. A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumán legutóbb is elhangzott igények és tervek fényében talán érdemes volna ennek megfelelő súlyán kezelni a közösségünk fennmaradásához és talán még fejlődéséhez is szükséges támogatási szükségletek kérdésé t mind mennyiségileg, mind összegszerűségében. Mert jól hangzott az, hogy öt év alatt 8 milliárd forintot költöttünk erre, de ha a dolog jelentőségét nézzük, el lehet gondolkodni, hogy hogyan kellene ezt továbbfejleszteni. Én azt hiszem, ez az egész nemzet érdeke. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
