Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP):
401 cipő, akik ezt a támogatást, ezt a segítséget igénylik. Ezt a rendszert jónak tartjuk, ebben a rendszerben nagyobb biztonságot lát unk a tekintetben, hogy ténylegesen a szükségszerű helyekre megy a támogatási forrás. A mi bizottsági ülésünkön nem hangzott el kritika a tekintetben, hogy vannak szervezetek és intézmények, amelyek a Szülőföld Alapból úgymond évek óta támogatást kapnak, h iszen pontosan ezek azok a nagy jelentőségű szervezetek, intézmények, amelyek a magyar identitás, kultúra, nyelvápolás, oktatás területén kiemelkedők. Mi ezt inkább értéknek tekintjük, semmint kritikának. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk megemlíteni - én személy szerint egyébként képviselőként a KMKF oktatási és kulturális albizottságának társelnökeként Kárpátalján néhány konkrét intézményben tapasztalatot szereztem a kisebb összegű helyi elosztást illet ően , hogy ott több kritika érte, s ez is nyilván az ismert magyar kultúránk része, hogy minél közelebb van a döntés, annál jobban kritizáljuk, minél távolabb van, annál inkább elfogadjuk, nos, a lényeg az, hogy amivel tovább lehetne lépni, hogy a pályázó k számára ezt az egész működési mechanizmust talán propagálni kellene. Kik azok a szervezetek helyben, kik azok a képviseletek, amelyek ezekben a pályázati kiírásokban az ő helyi érdekeiket képviselik, jól képviselike és megfelelő arányban. Azt remélem, h ogy az oktatási és tudományos bizottság egyhangú támogatása és szakszerű munkája segítheti a parlamenti döntést. Elfogadásra javasoljuk. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A képviselői felszól alások következnek. Először természetesen az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabály rendelkezése szerint 15 perces időkeretben. Nálam három név volt eredetileg, de egy ki van húzva, Tellér képviselő úré. Ez helyes? (Tellér G yula: Igen.) Képviselő úr jelzi, hogy igen. A két írásban jelentkezett felszólaló: Szászfalvi László, a KDNP képviselője, valamint Kelemen András, a Fidesz képviselője. Először megadom a szót Szászfalvi László képviselő úrnak. Parancsoljon! SZÁSZFALVI LÁSZ LÓ (KDNP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Szülőföld Alap 2008. évi működéséről szóló beszámolóval kapcsolatosan - bár egyelőre nagyon szépeket is hallottunk mind a két oldalról - engedtessék meg, hogy néhán y bevezető gondolatot mondjak, amely nem konkrétan a beszámolóhoz kapcsolódik, de az előbb képviselő asszony lehetőséget biztosított arra, hogy tágabb körben is beszéljünk erről a kérdésről. A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja az, hogy a GyurcsányBa jnaikormánynak köszönhetően sajnos évek óta nincs nemzetpolitikánk, nincs nemzetstratégiánk. Bár itt a KMKF megemlítésre került, amelynek én magam is tagja vagyok, és azt gondolom, ez egy jó kezdeményezés, de mindannyian tudjuk, mindannyian érezzük azt, h ogy a KMKF nem helyettesíti, nem helyettesítheti az állami, a kormányzati stratégiát, a nemzetstratégiát, illetve az alkotmánynak, az alkotmányos kötelezettségünknek való megfelelést. A 2004. december 5ei népszavazás egy nagyon negatív időszakot jelentett a nemzetstratégiai alakítás szempontjából, s úgy ítéltük és úgy ítéljük meg, hogy abban az időszakban éppen ezért terjesztette elő a kormány a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslatot. Talán egy kis lelkiismeretfurdalása is volt a kormányzati oldalnak a kkor. A népszavazási kampány idején a Gyurcsánykormány sok nemtelen eszközt is bevetett, az anyaországi társadalom nyers ösztöneire is épített, aminek következménye a totális bizalmatlanság lett. (15.40) Ma tehát - sőt azt mondhatom, ma is - még mindig az t mondhatjuk, hogy a legnagyobb probléma a nemzetstratégia kérdésében, a közös Kárpátmedencei nemzetstratégiánk összefüggésében a bizalmatlanság. Azt gondolom, egy nemzetstratégiát, nemzeti jövendőt, a Kárpátmedencei magyarság jövendőjét nem lehet bizalm atlanságra építeni. Újra bizalmat kell építenünk, de
