Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BOTKA LAJOSNÉ, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
400 erre vonatkozó döntés esetenként vagy összességében milyen alapon, milyen források és feladatok terhére történik. Hiányoltuk annak érdemi kifejtését, hogy ez a támogatási rendszer mennyiben haladja meg a korábbia kat, hiszen ne felejtsük el, hogy öt évvel ezelőtt ezzel az indokkal indult ez a rendszer. Tehát mennyiben haladja meg a korábbiakat, amelyek megszüntetésekor pedig hatékonyságfokozást helyezett kilátásba a törvényalkotó? Továbbra sem látjuk, hogy mik az i ndokai és milyen eredményességű a szomszédos országokban működő állami intézmény támogatása, mert felfogásunk szerint alapvetően az az adott szomszéd állam feladata kell legyen. Tehát nagyon le kéne szabályozni, hogy amit mi támogatásként adunk, az tényleg esen hogyan hasznosul és milyen érdemi eredményt hoz. Kifogás hangzott el továbbá több szájból is, most is a pályázati pénzekre vonatkozó, többször bejelentett tételes nyilvántartás hiányosságairól, a pályázati eredmények megítéléséről. A felsoroltak alapj án a külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó parlamenti bizottság ellenzéki képviselői ezt a beszámolót nem tartják kielégítőnek és elfogadhatónak. A további vitában természetesen bővebben áll módomban kifejteni a véleményünket. Köszönöm. ELNÖK (Man dur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Botka Lajosnénak, az oktatási bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő asszony. BOTKA LAJOSNÉ , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Képvise lőtársaim! Az oktatási és tudományos bizottság szeptember 16án megtárgyalta az előttünk álló beszámolót, illetve a beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot. Hallgatva a többi bizottságot azt kell mondanom, hogy nagy boldogság, hogy jó helyen va gyok, mert e napirend tárgyalása kapcsán az oktatási és tudományos bizottság ez évben a 2008as beszámoló vitáját szakszerűen, nyugodtan, higgadtan, pártpolitikai indulatoktól mentesen, sőt nosztalgiamentesen folytatta le - a nosztalgiamentességet a régebb i közalapítványokra értem , és ami a lényeg, egyhangú támogatásáról biztosította a mai tárgyalási sorozatba vett beszámolót és határozati javaslatot. Én magam úgy ítélem meg, hogy ez a summázott jelentés - amit bizottsági előadóként önökkel megoszthatok - azt is mutatja, hogy az oktatási és tudományos bizottság megtanulta olvasni a dokumentumokat, vagyis a címéről, a Szülőföld Alapról szólt a bizottsági vita, és a Szülőföld Alap beszámolójáról szólt a határozati javaslat, nem keverte össze az oktatási és t udományos bizottság egyetlen képviselője sem ezt a napirendi pontot a határon túli magyar szervezetek, intézmények támogatási rendszerével. Hozzáteszem, a napirendi vita természetesen alkalmas lehet arra is - akár itt, az általános vita kapcsán , hogy föl vethetünk olyan strukturális kérdéseket is, amiket itt néhány képviselőtársam bizottsági előadóként már megfogalmazott. Az oktatási és tudományos bizottság ülésén az írásos dokumentum és a szóbeli ismertetés alapján is tudomásul vettük, hogy egy évek óta j ól kialakult struktúrában működik a Szülőföld Alap, a rendelkezésre álló források mellett. Mi értéknek tekintettük azt a kapcsolattartási támogatási forrást 760 millió forint összegben, amely - mint tudjuk - újszerű, és a schengeni csatlakozás után két ors zág, Ukrajna és Szerbia magyar lakossága számára, még ha utófinanszírozással is, de rendkívül fontos segítséget nyújt, éppen a vízumkényszer okán. A bizottsági tárgyalás során megállapítható, hogy a szervezeti rendnek megfelelően alapvetően a felelősségmeg osztásra törekedett a Szülőföld Alap, akkor, amikor a magyar költségvetés pénzét úgy osztja el a határon túli intézmények, szervezetek között pályázati úton, hogy azoknak a pályázati prioritásait, céljait, eljárásait és döntéseit nem magára vállalja, nem e gy hivatal végzi, hanem a határon túli képviselők felelősségmegosztási rendszerében. Azok tudják legjobban, hogy hol szorít a
