Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
388 nagyothalló közösségi jogait garantálja. Me gítélésünk szerint a törvény elfogadása esetén nagymértékben lehetővé fogja tenni azt, hogy a versenyképes tudással rendelkező, adózás szempontjából is aktív állampolgárokká válhatnak a korábban inaktivitásra kényszerült polgártársaink. A jelnyelv nyelvi s tátusának elismerése tehát nem öncélú cselekedet, ugyanis a jelnyelv egy speciális, fogyatékosságon alapuló kisebbségi nyelv, amelynek hivatalos használata nélkül honfitársaink tízezrei maradnának továbbra is másodrendű, inaktív és így sokszor szegénységbe n élő emberek. A hallássérültek között a munkanélküliségi mutatók még drámaibbak. Az érettségizett vagy felsőfokú diplomával rendelkezők aránya pedig egy számjegyű százalékokban mérhető csupán. Náluk talán egyetlenegy ilyen hasonló közössé g rendelkezik rosszabb mutatókkal, az értelmi sérültek. A törvény természetesen nem fogja megoldani a munkanélküliségüket ebben a csoportban sem, de ahhoz hozzá fog járulni, hogy minél hamarabb, de legkésőbb a következő generáció már megfelelő tudással fel fegyverkezve és megfelelő fejlesztéspolitika, egyre nagyobb mértékben elérhetővé váló infokommunikációs eszközök segítségével, például videotelefonok, személyre szabott számítógépek és szolgáltatások világában és a munkaerőpiacon sikeresen helytálljanak mi nt aktív és teljes jogú állampolgárok. Felmerült azonban a törvény kapcsán az érintettek világán kívülről érkező több gondolat, több aggály is. (14.30) Vannak, akik szerint azért nem lesz jó a törvény, mert tudományos alapon a gyógypedagógus szakma egy rés ze határozottan ellenzi, hogy a szülők választhassák meg iskolaválasztáson keresztül a gyermekük nyelvét. Őket szeretném megnyugtatni, hogy a törvényjavaslat a választás lehetőségét nyújtja a szülőknek az oktatás területén, akiknek felelősen kell dönteniük gyermekeik jövőjéről. Mi hisszük, hogy a jelenlegi családjogi szabályozással összhangban az iskolaválasztás tekintetében a család tudja a legjobb döntést meghozni a gyermeke érdekében. Vita keletkezett abból is, hogy a kistelepülések önkormányzati ügyféls zolgálatán dolgozók majd jelnyelvből szeretnének vizsgát tenni, mondjuk, az angol helyett. Válasz erre az, hogy a mind a kettőre szükség lehet, és a mind a kettő jó lehet és hasznos lehet. Siket polgártársaink csak jelnyelven tudnak hivatalos és személyes ügyeket intézni, így ha valamelyik ügyfélszolgálati munkatárs ezt választja, akkor igenis ezzel előrébb léptünk. De van egy harmadik felvetés is a médiatörvény módosítása kapcsán: a feliratozás egyre nagyobb mértékűvé válhat, ami természetes módon a jelenl egi szolgáltatóknak nehézségeket fog okozni. De azt gondoljuk, hogy ez nemcsak a jelnyelvet használó siket közösségnek fog majd jelentőséggel bírni vagy segíti őket, hanem például a skandináv országok mintája alapján igenis a magyar nyelvoktatás fejlődését is segítheti, mármint a magyar fiatalok, magyar idősebb korosztályok angol vagy német nyelvtudásának a fejlesztését segítheti. Ahhoz, hogy siket polgártársaink teljes mértékben érthessék a feliratozott filmeket vagy egy bonyolultabb tájékoztatót egy bankb an, ahhoz kell, hogy különösen a közép- és felsőoktatásban is minél több sikeres súlyos hallássérült fiatal jelenjen meg, ne pedig a valóban hiányzó kompetenciák miatt tömegesen és fiatalon rokkantnyugdíjassá váló inaktív fiatalok tengődjenek alkalmi és so kszor feketemunkából. A jelenlegi és az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedéseivel súlyosbított gazdasági válságban éppenséggel a fogyatékossággal élő embereket bocsátják viszont el legelőször. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Megjelentek! Tisztelt Vend égeink! Éppen ezért mindenképp fontos hangsúlyozni a jelnyelvi törvény elfogadását, és mindenképp hangsúlyos és nagy üzenete lehet annak, hogy egyhangú szavazással elfogadjuk ezt a törvényt. De mégiscsak rossz üzenete van a néhány napja megjelent költségve tési törvénynek, miszerint pont azoktól a fogyatékosszervezetektől - köztük a SINOSZtól, amelynek a képviselői itt vannak - próbál elvonni a kormány a költségvetési törvényben, hiszen ők azok, akik közfeladatok átvállalásával segítik azt a munkát, amelyet a mindenkori kormánynak amúgy is meg kellene tenni. Nem tesz jót a vitának, és nem tesz jót ennek a
