Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÖRÖK ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
385 Lényeges elem továbbá a 2002 óta jogi szabályozás nélkül működő jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételéhez való jog törvényi szintre emelése, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszí rozási rendszerét illető alapvető szabályok lefektetése. Eszerint például a jelnyelvi tolmácsolás az arra jogosult ügyfél számára ingyenes minden, a törvény által meghatározott közszolgálati tevékenység, például bíróság, ügyészség, rendőrségi eljárások, eg észségügyi szolgáltatás esetén. A jelnyelvi tolmácsolás ingyenes, költségét ezekben az esetekben a közszolgáltatást nyújtó szerv, szervezet vagy intézmény viseli. A törvényjavaslat létrehozza a jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzékét, amellyel biztosítha tóvá válik, hogy jelnyelvi tolmácsolást valóban csak a megfelelő, a törvény által előírt képesítéssel rendelkező személy láthassa el. A közszolgálati, illetve a földfelszíni műsorszórással működő országos televíziós műsorszolgáltatók számára törvényi kötel ezettséggé válik a televíziós műsorszámok bizonyos körének feliratozása vagy jelnyelvi tolmácsolása. A műsorszolgáltatók korábban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázata útján, állami forrásból szerezték be a feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket. A jelnyelvi tolmácsszolgáltatáshoz való jog biztosítása különösen fontos a hatósági eljárás során. A tervezet ennek megfelelően a közigazgatási hatósági, a szabálysértési, a büntető, a polgári és egyes közjegyzői eljárások esetében azonos szabályok szerint, egységes terminológia használatával teszi kötelezővé a jelnyelvi tolmács kirendelését. A törvény által egy olyan lehetőség nyílik a siketek számára, amely nemcsak esélyegyenlőségüket, hanem több évtizedes törekvéseiket valósí tja meg nemcsak a siketek, hanem a környezetük számára is lehetőséget biztosít. S mi magunk a parlamentben is, az Országgyűlésben is tehetünk azért, hogy a siketek és nagyothallók jogai minél szélesebb körben érvényesüljenek. Pontosan a SINOSZ aktivistái, vezetői világosítottak fel arról, hogy ma már elavult az a módszer, ahogy az országgyűlési közvetítéseknél a képernyőben csak egy kis tojás alakban jelelik le az itt elhangzottakat, sokkal inkább követendő az a nyugateurópai, európai, tengerentúli példa, ahol a képernyő egyharmadáig a jelelés foglalja el a helyet, és egyébként ily módon könnyebben érthetővé válik mindenki számára a parlamentben, az Országgyűlés ülésén zajló vita, az itt elhangzó beszédek. Ugyanígy számunkra fontos, hogy a médiatörvény egye lőre csak egyfajta kötelezettséget fog majd előírni a műsorszolgáltatók, a televíziók számára, amely azt szolgálja, hogy a műsoridőnek egy bizonyos részében, napi négy órában vagy jeleléssel, vagy feliratozással érthetővé tegyék a televíziós műsorokat a si ketek és nagyothallók számára, de ezt valószínűleg, sőt biztos bővíteni kell. Ezek olyanok, amelyek az államnak, az adófizető polgároknak nem kerülnek pénzébe, mégis több százezer, több ezer polgártársunknak nyújtanak lehetőséget arra, hogy ő is hozzáférhe ssen bizonyos információkhoz, ő is ugyanolyan egyenrangú polgárként, ugyanolyan magyar állampolgárként használhassa vagy élvezhesse ezen szolgáltatások nyújtotta előnyöket, mint bárki más. Az esélyegyenlőséget szolgálja tehát ez a törvénytervezet, az esély egyenlőséget, az esélyteremtést azok számára is, akik esélyhátrányból indulnak. Engedjenek meg még egy személyes példát is felhozni itt az Országgyűlés épületében! Az előző ciklus idején nyelvtanfolyamot szerveztünk szakmunkás fiataloknak angol és német ny elven, és az egyik hallgató, az egyik tanuló, aki az MSZP helyi munkástagozatában aktív volt, mondta, hogy miért nem szervezünk jelnyelvi tanfolyamot is, hiszen nagyon sokan, akik rászorultak, akik kénytelenek a jeleléssel kommunikálni, azok értik ezt, de a társadalom többsége, fogalmazhatok úgy is: a többségi társadalom nem érti a jelelést. És a helyi nőtagozat elnöke - itt is hadd mondjam el a nevét: Kovács Jánosné Ági , Ági azt mondta, hogy a nőtagozat megszervezi ezt a nyelvtanfolyamot. Gondoltuk, lesz rá egypár jelentkező, egy kisvárosban, Egerben 60 ezer lakos mellett ugyan hányan jönnének? Hölgyeim és uraim, három csoportban kellett 2020 főkkel elindítani a jelnyelvi tanfolyamot. Biztos vonzó volt az is, hogy ingyenes vagy szinte ingyenes volt a jel nyelvi tanfolyam, de igazából óriási volt az érdeklődés. Tanárképző főiskolára járó fiatalok, főiskolai hallgatók azt
