Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÖRÖK ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
384 személ yek ellátása is biztosított. A jelnyelvi tolmácsok szakképzése 2003 óta része az államilag elismert szakképzéseknek. A jelnyelv oktatásához, illetve a bilingvális, kétnyelvű oktatáshoz szükséges szakmai feltételek megteremtése a Fogyatékos Személyek Esélye gyenlőségéért Közalapítványnál kezdődött meg a kétnyelvű oktatás indokoltságának és a jelnyelvnek a kutatásával, a jelnyelvi alap, közép- és felsőfokú tanfolyamok és a nyelvtudást mérő vizsgák, valamint a jelnyelvi tanárok és a bilingvális módszert alkalm azó pedagógusok képzési programjának kidolgozásával. Hazánkban ugyan 2002 óta működik a jelnyelvi tolmácsszolgálatok országos hálózata, eddig azonban csak évről évre kiírt, gyakran változó feltételrendszerű pályázatok útján, bizonytalan pénzügyi és adminis ztratív háttérrel, ami többször veszélyeztette a szolgáltatás stabilitását. A jelnyelvi tolmács igénybevételére vonatkozóan is meglehetősen széttagolt részszabályozásokra került csak sor. Ezek feloldása a szolgáltatás egységes, jogi szabályozásával lehetsé gessé válik. Az ENSZ 2007ben fogadta el azt az egyezményt, amely alapján készült el az előttünk lévő javaslat. A jogszabály támogatja a hallássérült közösségnyelv identitását. A kormány vállalta, hogy segíti a jelnyelv elsajátítását és a hallássérültek me gfelelő oktatását. A kabinet a törvénytervezetben vállalta, hogy megfelelő számú szakképzett jeltolmácsot biztosít a hivatali ügyintézésben is. (14.10) A magyar jelnyelv törvényi elismerése és a magyar jelnyelv használatához fűz ődő jogok deklarálása évtizedes törekvése a hallássérült emberek érdekvédelmének, amit az utóbbi időben jelentős médiafigyelem is kísér. A tervezet a hallássérült és siketvak személyek szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésé nek stabilabb, hatékonyabb biztosítását célozza. A magyar jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszerek használatának törvényi szabályozását tartalmazza új, önálló törvény megalkotásával és több vonatkozó jogszabály módosításával. Az új törvény egyik le gfőbb tartalmi eleme a magyar jelnyelv önálló nyelvként történő elismerése, illetve a magyar jelnyelvet használó hallássérült emberek közösségének nyelvi kisebbségként történő definiálása, mindezt a siketek és nagyothallók érdekvédelme által régóta hangozt atott törekvéssel összhangban. A törvény célja a hallássérültek életminőségének javítása, az esélyegyenlőség biztosítása és felsőoktatási hallgatók képzése. A jelnyelvi törvény két évtized küzdelmének eredménye lesz. A rászorulók kérése ellenére hosszú éve kig halogatta a kormány, minden kormány, hogy megalkossa azt a törvényt, amely biztosítja a siketeknek a jelnyelv használatának jogát. A törvény elfogadásával gyermekek ezreinek könnyíti meg a tanulást, és siketek tízezrei előtt nyitja meg a lehetőséget a közszolgáltatásokhoz, a munkavégzéshez és a tájékozódáshoz. A legfontosabb változás az, hogy jogszabályba foglalják a jelnyelv használatának jogát, és azt, hogy a magyar jelnyelv és az ezen alapuló siketkultúra is védendő érték. A törvény megszületésével a z élet minden területén jogosultak lesznek a siket és nagyothalló emberek anyanyelvükként a magyar jelnyelvet használni. Fontos előrelépés a siket gyerekek oktatása, a kétnyelvű iskolai modell bevezetése, amely már a magyar jelnyelvet használja az oktatásb an - erre eddig nem volt lehetőség. Másik fontos előrelépés a jelnyelv oktathatósága mindenkinek, különösen a siket gyerekek szüleinek, maguknak a hallássérülteknek, és minden érdeklődőnek. A médiatörvényt is módosítani kívánja a tervezet: a nagy televízió knak kötelezővé tenné napi négyórányi műsor feliratozását. A hallássérült és siketvak emberek tanuláshoz való jogának kiemelt kezelése érdekében az alapfokú oktatás terén a javaslat bevezeti az úgynevezett bilingvális, kétnyelvű oktatás lehetőségét. A nemz etközi trendekhez igazodva a hallássérült vagy siketvak gyermek szülője szabadon választhat a bevezetni kívánt bilingvális és a hagyományos, auditívverbális oktatás módszer közül - a siketek magyarországi oktatásának bevett gya korlata szerint kétszáz éve csak az utóbbira volt lehetőség.
