Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÖRÖK ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
383 vehetnek részt a felsőoktatásban, és nyílik esélyük arra, hogy mondjuk, magasabb képzettségű munkát szerezzenek ma guknak. Ezért rendkívül jónak tartom, és ez egy történelmi pillanat a siket és halláskárosult emberek számára, a gyerekek számára, hogy lehetőséget kapnak az oktatásban, hogy a szülő válasszon, melyik módszer szerint tanuljon majd a gyermek, sőt a szülő is jogot kap arra, hogy megtanulhassa a jelnyelvet, hiszen az a tapasztalat is jól ismert, hogy azok a kisgyermekek, akik olyan családban nőnek föl, ahol van siket vagy hallássérült, könnyebben tanulják meg a jelnyelvet, míg a halló szülők esetében ez nagyob b problémát jelent. Ezért nagyon fontos az, hogy a gyerekeket is segítendő, a szülők is kapjanak ilyen képzést. Én ezt nagyon nagy lehetőségnek tartom, nagyon fontosnak tartom, hogy az Országgyűlésben ez a törvény megszülessen, és azt is nagyon fontosnak t artom, hogy mielőbb kiépüljön az a feltételrendszer, ami a pedagógusok képzését jelenti, és ami azt jelenti, hogy ezzel a lehetőséggel mindenki maradéktalanul élni fog. Tehát a végrehajtásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. (Béki Gabriellát a jegyzői székb en Móring József Attila váltja fel.) Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy még a hátralévő, rendelkezésemre álló időben egy személyes tapasztalatot és élményt is elmondjak. Kaposvár város országgyűlési képviselőjeként rendszeres kapcsolatban állok az ottani siketek és nagyothallók iskolájával, ahol nagyon sok kisgyereket ismertem meg, a pedagógusokat, az igazgatókat, sőt részem lehetett abban, hogy segítsem és támogassam ennek az iskolának a felújítását, aminek következtében jóval magasabb színvonal on tudnak ott most oktatni. Láttam a mindennapokban, hogy milyen óriási jelentősége van annak, ha ezek a gyerekek megérzik, azért, mert kapnak intézményes segítséget, hogy előttük is ugyanolyan lehetőségek vannak, mint azon társaik előtt, akik nem halláská rosodottak. Egy igazságos társadalomban egy baloldali kormánynak különös kötelessége az, hogy támogassa az esélyteremtést, és üdvözlöm azt, hogy ebben többpárti egyetértés van. Külön köszönöm Kósa elnök úrnak a segítségét és a támogatását. Magyar emberként büszke vagyok arra, hogy nemcsak Magyarországot, hanem a siketeket és a nagyothallókat is képviseli az Európai Parlamentben. Ugyan jobban örültem volna, ha a szocialista frakcióban van, de így is nagyon rendben van. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben; közben természetesen kétperces megszólalásra nem lehet lehetőség. Elsőként az MSZPképviselőcsoport vezérszónokának, Török Zsoltnak adom meg a szót. TÖRÖK ZSOLT , az MSZP képv iselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Jó napot kívánok! A jelnyelvi törvény tárgyalására kerül sor most a parlamentben. Mikor beléptünk a mai ülésnapra, akkor kaptunk egy kiáltványt, egy felhívást, amely Kósa Ádám elnök úr aláírásával került hozzánk, és ebben a felhívásban az alábbiak szerepelnek. “A fogyatékosságügy nem jobb- vagy baloldaliság kérdése, Magyarország többpárti konszenzussal bebizonyította, amikor az Országgyűlés egységes politikai döntése révén a világon első államként ratifiká lta mind a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZegyezményt, mind az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvet. Hasonló politikai egység eredménye volt a ’98ban elfogadott és azóta többször módosított, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségü k biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény. Most a magyar jelnyelvi törvény elfogadása hazánk méltó válasza régi adósságára: nyelvként elismerni a jelnyelvet és nyelvi kisebbségként a hallássérült embereket.” A felhívás még folytatódik, és valóban van adósságunk, de számos eredményt is elértünk már. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2002ben kezdte el kiépíteni a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatát, amely azóta megyei szintű szolgáltatássá fejlődött. 2007 óta pedig már a siketvak