Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 15 (253. szám) - Az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3771 rendelkezések között szerepel, hogy hogyan is kellene fölépíteni ezt a képviseletet, és röviden szól arról is, hogy milyen szervezeti keretekből állna: hét tagozatból, i lletve hogy a tagozatok hogyan épülnének föl. Nem túl részletező a kifejtés, de a felépítésével kapcsolatban utalás történik arra, hogy a nemzeti ifjúsági képviselet alapszabályát ez a létrejövő új testület kellene hogy majd megalkossa. Szól arról az anyag , hogy helyi ifjúsági tanácsok is létrehozhatók, nyilvánvalóan fakultatív módon, attól függően, hogy helyben milyen erők, energiák vannak arra, hogy ilyeneket létrehozzanak és működtessenek. A negyedik fejezet az együttműködés fórumairól szól, itt kerül me gfogalmazásra egy ifjúsági koordinációs tanács, amiben tehát nem csak és kizárólag az ifjúság szereplői, hanem egyfelől az ifjúság szereplői, másfelől a kormányzati szereplők kapnának helyet, hiszen a neve is arra utal, hogy koordinációs feladatköre lenne az elképzelhető legszélesebb spektrumban az ifjúságot érintő kérdések koordinálására. A javaslat szerint kis többséggel, relatív többséggel a NIK, a Nemzeti Ifjúsági Képviselet tagjai szerepelnének többségben, tehát 9 fővel, míg a kormányzati oldal 8 fővel lenne képviselve. (12.00) Utána leírja a javaslat azt, hogy egy ifjúsági alapprogram tanács létrehozására is szükség lenne. Megmondom őszintén, itt kezdtem úgy érezni a javaslat tanulmányozása során, hogy kezd egy kicsit sok lenni a tanácsból. Ha már a vé leményemet mondhatom, és nem volt érdemi vitája a javaslatnak a bizottsági ülésen, akkor itt teszem fel azokat a kérdéseket, amelyek megfogalmazódtak bennem. Hiszen mi is az akadálya annak, hogy mondjuk, az Ifjúsági Koordinációs Tanács lássa el azokat a fe ladatokat, amiket most egy másik tanácsra, egy alapprogram tanácsra akar bízni a javaslat? Itt is azzal a megoldással épülne fel ez a testület, hogy a NIK adja a relatív többséget, 6 főt, a kormányzati oldal pedig 5 fővel képviseltetné magát. Tényleg nem v ilágos számomra, hogy miért kell túl sok szervezetet létrehozni? Mint ahogy ezen a ponton esik szó arról, hogy regionális alapprogram tanácsokat is fel kellene állítani. Egy ideig úgy gondoltam, hogy alapprogram helyett inkább “alap” kifejezést kellene has ználni, hiszen a források is fontosak, hogy hogyan teremthetők meg a források a kérdés finanszírozására, milyen módon kerülnek összegyűjtésre. Ezt egyébként részletezi a javaslat, a 24. § az alapprogram bevételi forrásaiként a költségvetést említi első hel yen, természetesen összeg nélkül, hiszen a költségvetési keret nyilván évről évre a költségvetési törvényben kerülne meghatározásra. Van benne egy nagyon fontos javaslat, miszerint a szerencsejátékok játékadójából szeretne 5 százalék erejéig támogatást kap ni. Azt is megfogalmazta, hogy ennek 30 százaléka kerülne felhasználásra az ifjúsági alapprogram tanács döntésére bízva, 70 százaléka pedig a regionális ifjúsági tanácsokéra. Azt gondolom, hogy a javaslat arányos, hiszen 7 régió van, ennek megfelelően nyil ván 7 regionális ifjúsági tanács működhetne. Az elképzelés tehát kerek és logikus. Nem tudom pontosan, hogy számszerűen mekkora bevételről van szó, és hogy valóban, mondjuk, a pénzügyi tárca vagy a kormány maga partnere ahhoz, hogy a szerencsejátékbevéte leknek ilyen volumenéről törvényben rögzített módon lemondjon. S további apróbb önkéntes befizetésekre, egyéb bevételi forrásokra is utal a javaslat. Ha már kérdéseket tehetek fel, akkor szeretnék még további kérdéseket az előbb említett felkereső ifjúsági szolgáltatással kapcsolatban is feltenni, hiszen itt egy bekezdésben szó esik arról, hogy ennek a felkereső ifjúsági szolgáltatásnak a feladatait elvégezheti maga az ifjúsági információs pont vagy az ifjúsági információs és tanácsadó iroda is. Na, ez azt a gyanút ébresztette bennem, hogy olyan sok ifjúsági felkereső szolgálat nem fog létrejönni, ha ennek létrehozása és működtetése ilyen fakultatív lehetőség. Mint ahogy kérdésként merült fel bennem az is, hogy az ifjúsági szolgálat szervezeteként megfogalma zásra kerülő háttérintézményre ilyen módon vane szükség, ahogy a javaslat erre egyfajta rendelkezést megfogalmaz. Hiszen ilyen típusú háttérintézmény a meglévő szociális kutatóintézmények között is elhelyezhető. Tehát nem kellene újat felépíteni a semmibő l nagy költségen.
