Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - Egyes, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója:
3595 alkotmányba, annak 34. § (2) bekezdéseként. Ezek alapján a 2006. évi CIX. törvény az állami területi közigazgatást regionál is alapokra helyezte, beleértve a közigazgatási hivatalokat is. Ezt a változtatást több indítványozó megtámadta az Alkotmánybíróság előtt, és végül is az Alkotmánybíróság a 90/2007es határozatával úgy foglalt állást, hogy a közigazgatási hivatalok esetébe n a regionalizálás nem volt alkotmányos, mert noha az alkotmány 34. § (2) bekezdése lehetővé teszi azt, hogy kétharmados rendelkezést felessel felülírjanak közigazgatási szerv, minisztérium vagy miniszter megjelölése esetén, ez a szabály nem érvényesül a k özigazgatási hivatalok esetében, azért nem érvényesül, mert az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, ha egy kétharmados szabályozást igénylő alapvető jog gyakorlásának biztosítására kétharmados szabállyal hoznak létre államigazgatási szervet, akkor a válto ztatás a jövőben is csak kétharmados döntéssel történhet. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság 16 kormányrendeletet alkotmányosnak nyilvánított, ezek szintén az állami közigazgatás, az államigazgatás regionalizálását biztosították. Mihelyt megszületett az Alkotm ánybíróság döntése, azonnal kísérletek történtek a helyzet megoldására két irányból is. A kormány álláspontja az volt, hogy meg kell oldani oly módon ezt a helyzetet, hogy be kell emelni az önkormányzati törvénybe most már kétharmados döntéssel azt a rende lkezést, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított. Mi is volt ez a rendelkezés? Ez a rendelkezés rendkívül egyszerű, és úgy szól, hogy a közigazgatási hivatal államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv; ez tulajdonképpen egy ta utológia, mert azt mondja ki, hogy egy közigazgatási hivatal államigazgatási feladatot lát el. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az önkormányzati törvény számos olyan rendelkezését nem érintette, amelyek szintén a közigazgatási hivatallal voltak kapcsolatosak , így változatlan maradt az önkormányzati törvény azon előírása is, amely szerint a közigazgatási hivatal biztosítja azt, hogy a kormány a belügyminiszter - most már az új helyzetben az önkormányzatokért felelős miniszter - közreműködésével ellássa a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A FideszMagyar Polgári Szövetség két képviselője, Kósa Lajos és Répássy Róbert nyújtottak be T/4461. szám alatt egy törvényjavaslatot, amelyben a regionális szisztéma helyére a megyei, fővárosi illetékességi ter ület visszaállítását kívánták elérni. Ugyanakkor Jauernik Istvánnak volt egy olyan módosító indítványa, amellyel lényegében az önkormányzati törvényből végérvényesen kiemelték volna a statuáló jellegű rendelkezéseket, és ezáltal a kormány szabad kezet kapo tt volna ezen a területen is arra, hogy önmaga határozza meg az államigazgatás szervezetrendszerét. Ha megnézzük az alkotmány 40. § (3) bekezdését, akkor ez az igény teljes mértékben megfelel az alkotmány előírásának és az alkotmány szellemének is. Ez a 40 . § (3) bekezdése is azt mondja ki, hogy a kormány az államigazgatás bármely ágát közvetlenül saját felügyelete alá vonhatja, és erre a célra szerveket hozhat létre. A kormánytöbbség törvénnyel tudja megváltoztatni a minisztériumok hálózatát. Az Országgyűl és ugyancsak feles törvénnyel kormányhivatalt tud létrehozni. A kormány rendeleti úton központi hivatalt hoz létre. Egyetlen egy olyan terület van, ahol egy ilyen kétharmados korlát áll fenn, ez éppen a közigazgatási hivatalok esete. Nem venném be ebbe a k örbe az ORTTt, mert az ORTT a végrehajtó hatalomtól, a kormánytól függetlenül tevékenykedő államigazgatási szerv. A probléma tehát az volt, hogy miként lehet a kormánynak azt a jogosítványát érvényesíteni, hogy önmaga határozza meg azt az államigazgatási szervezetrendszert, amellyel kormányoz. Ez egy olyan jogosítványa a kormánynak, amelyet egyébként 2006. május végi felszólalásában a FideszMagyar Polgári Szövetség frakcióvezetője, Navracsics Tibor is elismert, amikor kifejtette álláspontját az akkor beny újtott, a kormányzati szerkezettel kapcsolatos törvényjavaslatokkal összefüggésben. Tisztelt Ház! Megkezdődtek tehát a kísérletek, ezek a kísérletek azonban nem bizonyultak sikeresnek. 2008 első felében még úgy tűnt, hogy valamilyen megállapodás született, mégpedig azon az alapon, hogy az önkormányzati törvénybe bekerülne egy olyan megfogalmazás, amely szerint a közigazgatási hivataloknak az illetékességi területe több megyére, illetőleg egyes megyékre és a
