Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - Egyes, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója:
3594 a sajátosságait, h ogy mindenki pontosan láthassa, miről is szól ez a törvényjavaslat, mi az a feladat, amit el kell látni, és hogyan alakult ennek a feladatnak az ellátása a magyar önkormányzati rendszernek a fejlődésében. Amikor 1971ben a III. tanácstörvény népképviseleti önkormányzati és államigazgatási jellegű szervekként definiálta a tanácsokat, ismét megjelent a magyar jogrendszerben a törvényességi felügyelet intézménye. Ezt a tevékenységet a települési tanácsok felett a megyei végrehajtó bizottság gyakorolta, és ez a törvényességi felügyelet lényegében már hasonlított azokra a jogi megoldásokra, amelyek a nyugateurópai államok jogrendszerében, önkormányzati szisztémájában is szerepeltek. Ugyanakkor a megyei tanácsok esetében a kormány egy jóval szélesebb jogosítvánny al rendelkezett, mert ezen a területen a kormány általános aktusfelülvizsgálati jogosítványai érvényesültek. 1990ben a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat vitája során igen éles polémia bontakozott ki abban a kérdésben, hogy milyen szerv gyakor olja ezt a tevékenységet, és milyen tartalommal lássa ezt el. Az eredeti, akkor benyújtott törvényjavaslat szövege szerint még törvényességi felügyeletről lett volna szó, és ezt a tevékenységet a vármegyei főispán látta volna el. Ezzel a megoldással azonba n az akkori ellenzéki pártok élesen szembefordultak, és lévén a helyi önkormányzatokról szóló törvény kétharmados, végül is olyan kompromisszum született, amelynek eredményeképpen a törvényességi felügyeletet a törvényességi ellenőrzés váltotta fel, és nem vármegyei főispánok, hanem régióban tevékenykedő köztársasági megbízottak látták el ezt a rendkívül jelentős feladatkört. A köztársasági megbízottak azonban nemcsak a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat látták el, vég ezték el, hanem emellett három más feladatkörrel is rendelkeztek. Első, illetőleg másodfokú hatósági jogkört gyakoroltak, elláttak egyes államigazgatási feladatokat, például a polgári védelem, a honvédelmi igazgatás vagy a választási eljárás terén, és eme llett összehangolták a régió területén, ahol működtek, a köztársasági megbízott hivatala és más államigazgatási szervek tevékenységét. Ennek a köztársasági megbízotti hivatalnak az volt jellegzetessége, hogy regionális szinten működött, bár nem abban a rég ióbeosztásban, amely jelenleg Magyarországon létezik. Az alapvető problémát azonban az jelentette, hogy a köztársasági megbízott egyben politikai funkciókat is ellátott, címzetes államtitkári ranggal rendelkezett, ezért fennállt annak a veszélye, hogy bizo nyos fokú politikai nyomást tud gyakorolni az önkormányzatok irányába. Ezért 1994ben az önkormányzati törvény átfogó módosításának eredményeképpen a köztársasági megbízotti intézményt a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal váltotta fel, miközben ennek a z új szervezetnek a feladatköre lényegében megegyezett a köztársasági megbízottakéval. Újabb változás 1996ban történt, ekkor az 1996. évi LXXII. törvény kormányhivatallá nyilvánította a közigazgatási hivatalokat, és egyben - megváltoztatva jogállásukat - feladatkörüket is módosította. Kikerült az önkormányzati törvényből a koordinálás feladata - ezt ezt követően már kormányrendeletek szabályozták , és új szabályozást kapott az egyéb államigazgatási feladatok ellátása is. A 98. § (2) bekezdés b) és d) pont ja ily módon hatályát vesztette, és a c) pontba kerültek be olyan feladat- és hatáskörök, amelyek korábban a b) pontban a hatósági igazgatás terén jelentkeztek. (11.30) 1996ot követően egészen a 2006. évig ezen a területen átfogó változások nem következte k be. 2006ban a kormány a 2118/2006os kormányhatározatban alapvető célként jelölte meg az államigazgatás, pontosabban fogalmazva: az állami közigazgatás regionalizálását. Ezzel párhuzamosan kísérlet történt arra, hogy az önkormányzati rendszert is region ális alapokra helyezzék, ez a kísérlet azonban - lévén az önkormányzati törvény kétharmados - sikertelen maradt. Az állami közigazgatás regionalizálása azonban lehetségessé vált azáltal, hogy egy alkotmánymódosító törvény lehetővé tette azt, hogy kétharmad os szabályt is feles döntéssel módosítani lehessen; ezt a 2006. évi LIV. törvény tette lehetővé, amely új rendelkezést épített be az
