Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3590 eljárásokban 99,5 százalékban véglegesen, tehát bírósághoz fordulás nélkül rendezi az öröklési viszonyokat a h agyatékátadó végzés. Ez az adat, ha azt is figyelembe vesszük, amely másik statisztikai adatot államtitkár úr említett meg a felszólalásában, hogy évi 120 ezer hagyatéki eljárás folyik Magyarországon, azt hiszem, egyértelműen önmagáért beszél. Minden kor é s minden kultúra rendelkezik arról, hogy a halál után az életből elköltöző személy hátrahagyott vagyonával mi történjen. A halállal automatikusan bekövetkező bizonytalan helyzetre rendkívül sokféle választ adtak már a különböző korokban a jogrendszerek. Az ókori Rómában például, úgy tudom, egy időben azé lett például a hagyaték, aki hamarabb elvitte, lefoglalta azt. Ha ma ez a szabály lenne hatályban, akkor az emberi kapzsiságnak köszönhetően azonnal kaotikus állapotok uralnák el a vagyoni viszonyainkat, és ez minden bizonnyal önmagában is alkalmas lenne arra, hogy az emberi, családi kapcsolatainkat is tönkretegye. Nem ez a helyzet szerencsére. Valamennyi társadalomnak elemi szükséglete a halál bekövetkeztével megkérdőjelezhető tulajdoni és szerződéses viszo nyok mielőbbi egyértelmű rendezése. Bár ez az igény időtálló és változatlan, a dologi és a kötelmi viszonyok azonban gyorsan fejlődnek, változnak, és bizonyos időszakonként felmerül a komplex felülvizsgálat, a módosítás és az újraszabályozás szükségessége. Azt hiszem, most ebben a helyzetben vagyunk. Mint ahogyan azt hallhattuk, a jelenleg is hatályos szabályozás egy 1958ban kiadott igazságügyminiszteri rendeletben került elhelyezésre. Az elmúlt ötven, de különösen az utóbbi húsz évben viszont mindannyian tanúi lehettünk annak, hogy az életviszonyok és az egyes magánszemélyek vagyoni viszonyaival kapcsolatban felmerülő kérdések - egy liberális alapokon nyugvó piacgazdaságra való áttérés áhított következményeként - lényegesen eltérnek a korábbi generáció es etében felmerültektől. Egy demokratikus jogállamban a jogalkotónak ezeket a formálódó állampolgári igényeket feltétlenül figyelembe kell vennie. A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat persze nem kizárólag az állampolgári igényekre reflektál. A XXI. s zázadban nemcsak az állampolgárok életviszonyai változnak jelentősen, hanem az állam, illetve az állam nevében eljáró hatóságok működése is. (11.10) Így például az informatikai fejlődés olyan lehetőségeket biztosít, amelyeknek az egyes eljárásokba való meg felelő átültetése - mondhatjuk bátran - magától értetődik. A jogalkotó a törvényjavaslat számos rendelkezésével - például ott, ahol annak feltételei fennállnak a kommunikáció elektronikus útra terelésével vagy a hirdetmények online közzétételével - egy ko rszerű állami berendezkedés, illetve egy hatósági szolgáltatási eljárás képét tárja elénk. A több lehetőséggel azonban együtt jár a magasabb szintű felelősség is. Nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság a rendeleti szintű szabályozással kapcsolatban - bár a zt nem helyezte hatályon kívül - felhívta a figyelmet számos hiányosságra. Ilyen volt a szabályozási szint nem megfelelő volta. Az alkotmányban alapvető jogként említett magántulajdont érintő, illetve korlátozó rendelkezések törvényi szabályozásának megter emtése elengedhetetlenül szükséges jogállami feladat. Most ennek is eleget fogunk tenni. A hagyatéki eljárással érintett alapvető jogokat persze sorolhatjuk hosszan tovább is: a magánlakás sérthetetensége, a magántitok, a jó hírnév és a személyes adatok vé delme, például egészségi állapotra, vagyonközösséget eredményező családi kapcsolatokra vagy egyéb vagyoni helyzetre vonatkozóan, vagy az információs önrendelkezéshez fűződő jogok, és persze még jócskán lehetne sorolni. A hagyatéki eljárás során az alapvető jogok érvényesülését biztosítani köteles a hatóság. A hatóság, azaz a közjegyző és a leltározás során segítségére siető jegyző gyorsan és szakszerűen kell hogy tegyék ezt, kell hogy eljárjanak. Ezt teszi szükségessé többek között az is, hogy miközben az e ljárás tárgya alapvetően egy természetes személy halálához kapcsolódik, elsősorban családi kapcsolatokat, esetleges vitákat érint, addig egy elhúzódó eljárás a hagyatéki vagyon részét képező tagi, részvényesi jogosultságok rendezetlensége miatt napjainkban egyre több vállalkozás működőképességét is veszélyeztetheti.
