Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
3588 Az új hagyatéki eljárási törvény megalkotására egyfelől ösztönzi a jogalkotót az Alkotmánybíróság 13/2008. számú határozata, amelyben a testület tavaly megállapította, hogy az Országgyűlés a jogbiztonságot, valamint az alapvető jogok és kötelességek törvényi szabályozásának követelményét sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotott törvényt a hagyatéki eljárás rendjéről. A hagyatéki eljárásról szóló törvény 1958ban kelt igazságügyi minisztériumi rendelet, amely nem törvény végrehajtására szolgál, hanem törvényt helyettesítő rendelet. Rendelkezései a hagyatéki eljárás lefolytatását annak megindulásától kezdve a lezárásáig teljeskörűen szabályozz ák. A szabályok között számos olyan van, amely alapvető jogokat érint, illetve korlátoz - állapította meg az Alkotmánybíróság. A határozat szerint a kiszámítható működési rend is hiányzik e tekintetben. Az eljárásban részt vevő, különböző szervezetekhez ta rtozó, hatósági jogokat is gyakorlók, illetve magánszemélyek egymáshoz való viszonya, intézkedéseik rendje és korlátai, az ezekkel szembeni jogorvoslati lehetőségek igénybevételének szabályai is vagy tisztázatlanok, vagy hiányoznak. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat több szempontból is meg kíván felelni a taláros testület által megfogalmazott kívánalmaknak is. Egyfelől törvényi szintre emeli az alapvető jogokat érintő eljárás legfontosabb elemeit, másrészt részletesen szabályozza a jogorvoslati rends zert, biztosítva a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti fellebbezési jogot a végzésekkel szemben. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amellett, hogy orvosolja az Alkotmánybíróság által megállapított hiányosságokat, modernebb és gyorsabb ügymenete t tesz lehetővé. Beláthatjuk, hogy ez nem lesz túl nehéz, hiszen a hagyatéki eljárást jelenleg is szabályozó rendelet több mint fél évszázados. (11.00) Az újítás szerint az intézkedést az illetékes jegyző kezdi azzal, hogy felveszi a hagyatéki leltárt, ha erre szükség van, ezt követően pedig az iratokat elektronikus úton megküldi az illetékes közjegyzőnek. Emellett, ha lehetséges, az örökösökkel is elektronikus úton kommunikál a közjegyző. Látható tehát, hogy a hagyatéki eljárás megindításakor megvalósul az úgynevezett egyablakos ügyintézés, az eljárás a jegyzőnél indul meg, és megszűnik ezáltal a korábbi felesleges párhuzamosság a jegyzői és közjegyzői eljárásban. Az eljárás gyorsítását szolgálja az a szabály is, hogy az iratok kézhezvételét 15 napon belül köteles lesz a közjegyző elintézni, a hagyatéki tárgyalást pedig legkésőbb 8 napon belül kell kitűznie, és az első tárgyalást az iratok átvételét követő két hónapon belül le kell folytatnia. A hagyatéki eljárásról szóló hirdetményt egyébként az interneten is közzé kell majd tenni, hogy a potenciális örökösök a jelenleginél nagyobb eséllyel jelentkezhessenek örökségükért. A hagyatéki leltárra és annak felvételére szélesebb körben kerülne sor, így az ingatlan mellett a közhiteles nyilvántartásokban szereplő v agyont, például a gépkocsit, illetve az illetékmentes értékhatárt, vagyis 20 millió forintot meghaladó ingóságokat kell rögzíteni. Ha valamelyik örökös úgy véli, hogy a hagyaték felett zajló vita során érdekei sérülhetnek, biztosítási intézkedést, például letétbe helyezést, zár alá vételt, és a felelős őrzés elrendelését is kezdeményezheti. Erről az önkormányzati jegyző, illetőleg a közjegyző dönthet. Az új polgári törvénykönyv bevezeti a hagyatéki gondnok intézményét azzal, hogy részletszabályainak megálla pítását külön törvényre utalja. Ezeket a szabályokat e törvényjavaslat tartalmazza. A törvényjavaslat a gazdasági társaságok üzletrészének öröklése szempontjából is újító jellegű szabályozást tartalmaz. A közjegyző által kijelölt hagyatéki gondnok egyenget i majd a tulajdonos halála esetén a gazda nélkül maradt cégek ügyeit, amíg az örökösök ténylegesen át nem veszik a hagyatékot. A gondnoknak úgy kell kezelnie a tulajdonos nélkül maradt üzletrészi vagyon jogait, hogy a haláleset minél kisebb törést okozzon, minél kisebb zavart idézzen elő az üzletmenetben, megakadályozva ezzel a cégek ellehetetlenülését.
