Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3585 A törvényjavaslatot az említett érvek mellett is, kisebb módosításokkal ugyan, de elfogadhatónak tartom. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országg yűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Gőgös Zoltán államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Gőgös Zoltán: Nem, később.) Majd később. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztésh ez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor. A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/11370. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/11370/2. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Avarkeszi Dezső igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt O rszággyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány jogbiztonsággal és jogérvényesítéssel kapcsolatos politikájának központi célkitűzése, hogy hatékony és ügyfélbarát legyen minden hivatalból lefolytatott eljárás, illetve minden igazságügyi szolgáltatás, amely az állampolgárok és a vállalkozások számára igényük szerint rendelkezésre áll. Erre a hagyatéki eljárásban különösen nagy szükség van, hiszen a halál beálltával a hagyaték ugyan de jure azonnal átszáll az örökösökre, azonban ezen jogaik gyakorlása és köte lezettségeik teljesítése érdekében de facto számos kérdés megválaszolatlan marad. Az állam fokozott szerepvállalása ilyenkor megkerülhetetlen, a felelőssége pedig az, hogy az adott eset minden körülményének figyelembevételével a függő helyzeteket a legmegf elelőbben és leggyorsabban zárja le. Ennek egyik eszköze a hagyatéki eljárás. Álláspontunk szerint ennek a célnak, valamint a jogalkotással kapcsolatos elvárásoknak úgy lehet megfelelni, ha a hagyatéki eljárást szabályozó, 1958ban született miniszteri ren deletet többszintű, egy stabil törvényi és számos rugalmasabb végrehajtási rendeletet jelentő szabályozás váltja fel. Itt és most egy olyan törvény megszületésénél lehetünk jelen, mely több évtizedes jogalkotói és jogalkalmazói gyakorlati tapasztalat eredm ényét rendszerezi, és több mint egy éven át tartó szakmai előkészítő munka előzte meg. A törvényjavaslat által kínált szabályozás alapján a halál pillanatában megkérdőjeleződő jogviszonyok nagyobb biztonsággal rendeződhetnek, illetve az örökösök és az egyé b érdekeltek számára kiszámíthatóbbá, gyorsabbá és lehetőség szerint egyszerűbbé válik, válhat a jogérvényesítés. A jogállami értékek letéteményeseként, európai uniós tagállamként polgárainak és jogkeresőinek versenyképes gazdaságot, valamint rendet és biz tonságot ígérő államként ugyanis Magyarország csakis ebbe az irányba haladhat, s ez egyben kötelessége is. A jogalkotónak meg kell továbbá felelnie azon konkrét elvárásoknak is, amelyeket az Alkotmánybíróság a hagyatéki eljárásról szóló IMrendelettel kapc solatban kifejtett, kiemelve e körben a jogorvoslati rendszert vagy az adatvédelmi kívánalmakat.
