Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3586 Hazánkban évente mintegy 120 ezer hagyatéki eljárás indul, amelyek a jogviszonyok rendezése érdekében nemcsak az elhunyt személy közeli rokonait, hanem üzleti partnereit is hosszabbrövidebb ideig érintik. El kell ismernünk, hogy a XXI. századra egyegy ember vagyoni és szerződéses viszonyai rendkívül komplexszé váltak, s a hagyatéki eljárás szabályozása, amely éppen a vagyoni viszonyok jövőbeni rendezésére szol gál, komoly feladat elé állítja a jogalkotót. Másrészről pedig leszögezhető az is, hogy kapkodni és félmegoldásokat adni egyegy kérdésre nem lehet ott, ahol egy élet munkájáról, a hagyaték sorsáról, biztosításáról van szó. Ennek érdekében egyrészt a lehet ő legteljesebb mértékben érvényre kell juttatni az örökhagyó végakaratát, másrészt figyelembe kell venni és el kell ismerni az élők jogos érdekeit. E két jogpolitikai célkitűzés között kell kiegyensúlyozott szabályozást képviselnie a hagyatéki eljárási tör vénynek. A hagyatéki eljárásban a hatóság szerepét a közjegyző látja el. A közjegyző döntésének előkészítésében a települési önkormányzat jegyzője segédkezik, a döntés elleni jogorvoslatért pedig a bírósághoz lehet fordulni. A hagyatéki eljárás polgári nem peres eljárás, amelyben a polgári perrendtartást mint háttérjogszabályt megfelelően alkalmazni kell. Ennek oka, hogy a közjegyző lényegében a de facto rendezetlen helyzet első elbírálója, akinek a tényállás gyors felderítéséhez és a döntés meghozatalához a megfelelő jogosítványokkal kell rendelkeznie. A Pp.n kívül további számos, a közjegyzői és jegyzői tevékenységet szabályozó jogszabály is kisegítő rendelkezéseket tartalmaz az eljárás lefolytatására. Ilyen a közjegyzőkről szóló törvény, a közjegyzői nemp eres eljárásokról szóló törvény, valamint egyes eljárási cselekmények tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és számos végrehajtási rendelet. (10.50) A törvényjavaslat egyértelműen rendezi az alka lmazandó jogot - amely a gyakorlatban, különösen az eljárás jegyzői szakaszában kérdéses volt , ezzel is hozzájárulva a kiszámítható és egységes jogalkalmazáshoz. Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésemre álló időt most nem arra szeretném szánni, hogy régó ta működő jogintézményeket ismertessek; inkább olyan példákat kívánnék tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani a teljesség igénye nélkül, amelyek jól illusztrálják, hogy modern és hatékony eljárást szabályozó törvényjavaslatot tartanak a kezükben. El sőként a hagyatéki eljárásban feladatot teljesítő, illetve adatközlés céljából megkeresett hatóságok egymás közötti kommunikációjának elektronikus útra terelését említeném. Ma már nemcsak a hatóságoktól, hanem a gazdasági társaságoktól és a jogi képviselőv el eljáró felektől is elvárható, illetve ők maguk is elvárják, hogy a hagyatéki eljárásban az iratok kézbesítésének költsége és időigénye jelentősen csökkenjen az új informatikai megoldások segítségével. Szintén technikai újítás, hogy a Közjegyzői Kamara á ltal elektronikusan működtetett végrendeletek országos nyilvántartása mellett újabb adatok válnak a világ bármely pontján hozzáférhetővé. Ezek a hagyatéki eljárásban kibocsátott hirdetmények, amelyek a világhálón is közzétételre kerülnek majd. Egy má sik új jogintézmény a közjegyzői letét, amely a korábban egyedüli megoldásként működő bírói letét mellett egy új lehetőség a hagyatéki vagyon biztosítására. A törvényjavaslat értelmében a közjegyző közvetlenül átvehet vagyontárgyakat, és a hagyatéki eljárá s befejeztével átadhatja az örökösöknek. Gyorsabbá, egyszerűbbé válik ezzel az eljáráson belüli pénzkezelés, a bíróságokat pedig tehermentesíti a törvényjavaslat letétkezelési feladataik egy része alól. Kifejezetten részletes szabályozást kap a hagyatéki v agyon biztosítása. Számos lehetőséget ajánl fel a törvényjavaslat arra, hogy a vagyontárgy jellegétől, az adott ügy körülményeitől függően és fokozott garanciák mellett a vagyont a károsodástól megóvják. Számos esetben továbbá aktív magatartás is szükséges a vagyon megőrzéséhez, működtetéséhez; gondoljunk például a gazdasági egységek, cégek, kintlévőségek kezelésére. A törvényjavaslat különféle feladatokkal ügygondnok, illetve hagyatéki gondnok igénybevételét biztosítja ilyen helyzetekre.
