Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
350 megöregedni, ahogy a magyar emberek megöregednek, mert nekünk egymáshoz van közünk, közel sincs arról szó, hogy mi egy ilyen amerikai életformát sugallnánk. (László Tamás v isszatér az ülésterembe.) Ugyanakkor meg kell hogy jegyezzem, képviselőtársaim, szociológiai tanulmányok támasztják alá, hogy az idős emberek szeretnek kirándulni, az idős emberek szeretnek túrázni, az idős emberek szeretnek utazni, az idős emberek szeretn ek sportolni. Ezt elvitatni tőlük, és erre azt mondani, hogy ez egy amerikai életforma, hát, kedves képviselőtársaim, én pici gyerekkorom óta természetbe járó ember vagyok, és a Bükki Vörös Meteor Egyesületben 70, 80, 90 éves emberek túráztak, hála a jóist ennek, nagyon jó egészségnek örvendve. Tehát én azt gondolom, hogy közel sem arról van szó, hogy mi itt egy másfajta életformát szeretnénk közvetíteni. Nagyon sajnálom, hogy a Fidesz nem fogja támogatni, nagyon sajnálnám, ha a Fidesz nem támogatná ezt a st ratégiát. Itt néhány felszólalásból az világlott ki számomra, hogy nem fogják ezt a stratégiát támogatni. Én azt is gondolom, hogy gazdasági válság idején éppen a stratégiaalkotásnak van itt az ideje. Én azt gondolom, hogy most van időnk arra, hogy elgondo lkozzunk azon, hogy milyen magyar társadalmat szeretnénk az időseknek 10 év múlva, 20 év múlva, 30 év múlva. Most van ideje a stratégiaalkotásnak. Van egy olyan megjegyzés, amit nem hagyhatok szó nélkül, mert Mátrai Márta képviselő asszony említette annak az idősotthonnak a sorsát, ahol azt hiszem, 25en vannak, és gyertyával világítanak. Drága képviselőtársaim, ugye, nem gondolják komolyan, hogy az a jövő szociálpolitikája, és az a jó szociálpolitika, ahol Magyarország 3200 településén 3200 idősotthont hoz nak létre?! (Közbeszólásra:) Gyertyával! Hogy is mondjam, én azt gondolom, hogy nem az idősotthonok számát kellene növelni Magyarországon, hanem az otthon közeli ellátásokat és szolgáltatásokat kellene fejleszteni és nem mindenáron a férőhelyek számát az i dősotthonokban. Mert a szociológiai tanulmányok vagy kutatások azt is alátámasztják, hogy az idős ember a legutolsó pillanatban szeretne csak bemenni idősotthonba, a legeslegutolsó pillanatban. Addig szeretne segítséget kapni a ház közüli munkához, szeretn e segítséget kapni a tisztálkodáshoz, szeretne segítséget kapni az öltözködéshez, a bevásárláshoz, szeretné, ha a szociális étkeztetés keretében a települési önkormányzat biztosítana számára étkezést, és amikor már mindenen túl van, akkor gondolja esetleg azt, hogy bemenne egy idősotthonba. Az a legeslegutolsó stádium. Kedves Képviselőtársaim! Elnök úr, elnézést kérek, nem tudom pontosan, a Házszabály hány percet ad nekem lehetőségként itt. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ön folytathatja. KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Pardon? ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Folytathatja, államtitkár úr, nincsen időkorlát. KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Azt mondja Mátrai képviselő asszony, hogy nem kell itt foglalkozni semmiféle helyzetelemzéssel, semmiféle helyzetelemzéssel és azok megállapításaival, nem kell a leküzdendő célokkal foglalkozni, az aktivitást és a függetlenséget gátló tényezőkkel nem kell foglalkozni, adjanak pénzt, és akkor megoldódik mi nden probléma. Körülbelül ezt sugallta a felszólalása. Nem kell foglalkozni a biztonságot, az életminőséget, az önállóság megőrzését gátló tényezők lebontásával, pénzt kell adni, és akkor megoldódnak ezek a problémák. (Dr. Mátrai Márta: Rosszul értette, ál lamtitkár úr.)