Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
351 Azt mondja a képviselő asszony és a Fidesz, hogy az élethosszig tartó fejlődést és önmegvalósítást gátló tényezőkkel nem kell foglalkozni, ezeket nem lebontani kell, adni kell egy rakat pénzt, és akkor megoldódnak ezek a problémák. (Dr. Mátr ai Márta: Ezt sem mondtam.) Azt mondja, hogy a társadalmi részvételt és a megbecsültséget gátló tényezőkkel nekünk nem kell foglalkozni, adjanak pénzt, és akkor megoldódnak ezek a problémák. Azt is mondja, hogy az esélyegyenlőséget gátló tényezőkkel sem ke ll foglalkozni, adjanak pénzt, és akkor minden problémánk megoldódik. Mi azt mondtuk, hogy a helyzetelemzésből adódóan és a jó gyakorlatok közreadásából lehet egy közös gondolkodást megvalósítani. Képviselőtársaim, mi azt mondjuk, hogy olyan időspolitikai szempontokat kell érvényesíteni, amelyeket később a mindenkori kormány a maga akcióterveiben... - hiszen benne van a stratégiában, hogy lehetőséget teremtenénk az elérendő célokhoz rendelt feladatokban a mindenkori kormánynak arra, hogy hároméves akcióterv eket készítsen, programozzon, és a célok elérése érdekében ő abban a három évben mit kíván tenni. Mi azt mondtuk, hogy az időspolitikai szempontokban nagyon fontos a flexibilis és hatékony időspolitikának a kialakítása. Én azt gondolom, hogy ez többet ér, mintsem hogy azt mondanánk, hogy adjanak egy rakat pénzt, és akkor majd itt jól el fogják költeni, és nem kell ezzel a flexibilitással itt bíbelődni. Azt gondolom, hogy az Európai Unió időspolitikájával összhangban központi szerepet kell biztosítani a dina mikusságnak és a megelőzésnek. Nem gondolnám azt, hogy a dinamizmust és a megelőzést föl lehet váltani akár egy anyagi juttatással. Az idősödő és az idős emberek szükségleteinek kielégítéséhez folyamatos párbeszédre, együttműködésre van szükség az állam, a civil szféra, a forprofit, a nonprofit szektor, a magánszemélyek és az idősek ellátásában érintett szakmák között. Erre nem lehet azt mondani, hogy adjanak egy rakat pénzt, és akkor ezek az együttműködések itten fölöslegesek. Éppen arról beszéltünk, hogy bizonyos szakmáknak, szakmai területeknek nemcsak hogy együtt kell működni, hanem a határterületeknek kötelező legyen az együttműködés. Pontosan tudjuk azt, hogy mondjuk, az egészségügy és a szociális szféra határterületein milyen fontos lenne a jelenlegin él szorosabb együttműködés, mert nagyon nehéz egy cezúrával elválasztani, hogy meddig van szükség csak egészségügyi ellátásra, és honnantól kezdődik a szociális ellátás és szociális gondolkodás. A társadalmi szemléletformálá sra, amelyet mi a stratégiába beírtunk, arra nem lehet azt mondani, hogy nincs szükség a társadalmi szemlélet formálására, adjanak egy csomó pénzt, és akkor majd megoldódik a társadalmi szemléletformálás. Ismerjük azokat a megjegyzéseket, amelyeket most az idősekre tesznek, sokszor pejoratíve. Tudjuk pontosan, hogy milyen megjegyzések hangzanak el, amikor egy idős ember fölszáll egy vonatra vagy fölszáll egy buszra. Az aktív időskor biztosításához természetesen kellenek források, de nem lehet azt mondani, h ogy akkor már meg van oldva az aktív időskor milyen problémája, ha adnak egy csomó pénzt. Képviselőtársaim, a jövőképet illetően, hát itt van azért egy meglehetősen erős szembenállás, egy dichotómia. Keller képviselő úr éppen célzott rá, hogy mintha nem eg y frakcióban ülne Iván László professzor úr és Mátrai képviselő asszony, mert teljesen másról beszélnek. (11.50) Én remélem, hogy ha lesz részletes vita, akkor e részletes vitában azért rávilágítanak erre, hogy hogyan is gondolkodnak erről a nemzeti idősst ratégiáról: támogatja a Fidesz ezt a stratégiát, vagy nem támogatja ezt a stratégiát? Lehet az a válasz, hogy nem fogják támogatni, de akkor azt gondolom, hogy a magyarázatot nem nekem kell megadni, hanem éppen a Fiatal Demokraták Szövetségének, hogy miért nem támogatják az idősügyi stratégiát. Én azt gondolom, hogy a jövőképbe vastagon beletartozik az, hogy az idősödés gazdasági és társadalmi következményeiből eredő kihívásokra reagáló, a hazai lehetőségeknek megfelelő és persze az Európai Uniókonform idő spolitika kialakítása borzasztóan fontos. Én egy ilyen stratégiában hússzor előrébb valónak tartom azt, hogy a Magyarországon jól megszervezett idősszervezetek jó kapcsolatokat ápoljanak a határon túli magyarokkal. Ha ezt bevesszük egy
