Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 7 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Katona Béla): - CZOMBA SÁNDOR (Fidesz):
3464 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Katona Béla) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtt i felszólalásra jelentkezett Czomba Sándor frakcióvezetőhelyettes úr. Frakcióvezetőhelyettes úr, parancsoljon! CZOMBA SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az elmúlt héten a költségvetés kapcsán sok szó esett arról, mennyire fontosak a munkahelyek. A miniszterelnök úr elmondta, mi mindent tettek a munkanélküliség csökkentése érdekében. Szeretném szembesíteni a kormányoldalt néhány egyértelmű ténnyel. 13 éve nem voltak ennyien munka nélkül, mint ma Magyarország on. Jelen pillanatban 10,4 százalékos a munkanélküliség. Azt mondják önök erre kormányoldalról, hogy tulajdonképpen nincs nagy baj, mert az Európai Unió átlagát csak kicsit meghaladó ez a szám. Azt azonban elfelejtik hozzátenni, hogy a foglalkoztatás, ami ennél sokkal fontosabb mutató, ebben az utolsó előttiek vagyunk az EU 27 tagállamából. Ha ebben is tudnánk az Európai Unió átlagát, akkor ma Magyarországon 500 ezer emberrel többen dolgoznának. Ha ennyivel többen dolgoznának, akkor a fejünk se fájna, vagy legalábbis sokkal kisebb gondjaink lennének. Megvolt a lehetőség, tisztelt kormányoldal, önöknek arra, hogy javítsanak a helyzeten. Nyolc év állt rendelkezésre. Egy ÁSZjelentésből szeretnék idézni: “Úgy költöttek több száz milliárd forintot munkahelyterem tésre az elmúlt években, gazdaságfejlesztésre, hogy a világon semmi nem látszik a gazdaságban ebből. Amíg nem javul a foglalkoztatás, addig nem vagyunk túl a nehezén.” Ezzel a mondattal egyet tudok érteni. Amíg a gazdaság nem tér magához, addig a foglalkoz tatás sem fog javulni. Bizonyára olvasták a legfrissebb Eurostatadatokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy az Európai Unió 27 tagállamában 0,3 százalékos növekedés van GDPben az előző negyedévhez képest. Most pedig Csehországban 0,8, Szlovákiában 1 ,6, Lengyelországban 0,5, Magyarországon mínusz 1,8. Egyértelmű bizonyíték ez arra, hogy nálunk a Bajnaicsomag ahelyett, hogy segített volna, gyakorlatilag mélyítette a válságot. Önök szeretnek a válságra fogni mindent. Szeretnék néhány olyan konkrét lépé st mondani, amelyet nem tettek meg, vagy rosszul tettek meg a válságkezelés kapcsán. Azt mondják, a legfontosabb a munkahely. Az elmúlt évben, illetve az idei évben 17 milliárd forintot fordítottak saját forrásból munkahelymegőrzésre. 52 milliárd forint ig ény érkezett be. Azok, akik sajnos nem tudtak tovább foglalkoztatni, azok be sem adtak igényt, mert azzal jönnek mindig, hogy rosszak voltak a pályázatok. 52 milliárd forint igény érkezett be, ezzel 210 ezer ember munkahelyét lehetett volna megmenteni. Önö k megmentettek 70 ezret, és engedtek el 140 ezret. (13.10) Egy év alatt 50 százalékkal nőtt a diplomás munkanélküliek száma. Sajnos, mit csinál erre a magyar kormány? Csökkenti két évről egy évre a Startkártyaprogramot a diplomások esetében, tehát a pály akezdő diplomásoknak az az üzenet, hogy kedves diplomások, ne tanuljatok, mert akkor csak egy év támogatást kaptok, szemben azzal, ha nincs diplomátok, akkor két év. Magyarországon jelenleg közel 400 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas van, akiknek a 10 százaléka sem dolgozik, szemben az Európai Unió 4050 százalékos átlagával. Mit csinált a magyar kormány? Megállította az akkreditációt, befagyasztotta a bértámogatást, és jövőre az idei 53 milliárd forint helyett 45 milliárd forintot fordít a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Borítékolható, hogy 8 ezer emberrel kevesebbnek van lehetősége a jövő évben a 8 milliárd forint csökkentés miatt.
