Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 7 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Katona Béla): - DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter:
3465 Csak az elmúlt hónapokban, március óta, miniszter úr, több mint 4 ezer megváltozott munkaképességű veszít ette el Magyarországon a munkahelyét. Ha nem tudunk érdemben, akkor próbáljunk látszattevékenységet folytatni, gyakorlatilag ez az “Út a munkához” program. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmét, ami a kommunikációban jó, de a valóságban a kö vetkező a helyzet: azt mondják, a cégeket is be kell vonni a programba. Remek ötlet, csak azt mondják, a 28 500 forintot fogja az a cég megkapni, aki kiviszi a rendelkezésre állási támogatásost, és olyan helyeken, ahol egyébként bér plusz járulékban 60 eze r forintot kínálnak most a vállalkozóknak, ott sem viszik ki. Magyarul: kevés ez a pénz. Módosítót adtunk be hozzá, fideszes volt, nyilván leszavazták, de szocialista képviselő is adott be módosítót; 382 arányban szavazták le a saját javaslatukat, kedves k épviselőtársaim! Ennyit a dolog komolyságáról. Azt látjuk, hogy a 2010. évi költségvetésben semmilyen kitörési pont nincs a foglalkoztatás növelésére, ráadásul a bevételek rendre túl, a kiadások pedig rendre alul vannak tervezve. Néhány hónapja még tagadtá k, hogy a Munkaerőpiaci Alap mínusszal fog zárni, most beismerik, hogy 6870 milliárd forintos lesz az alap hiánya. Tehát gyakorlatilag az a fajta foglalkoztatáspolitika, amit önök folytatnak, teljesen alkalmatlan a probléma kezelésére. Köszönöm szépen. ( Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : A kormány nevében megadom a szót Herczog László miniszter úrnak. Parancsoljon! DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr megleh etősen önkényesen csoportosítja az adatokat. Például azt nem említette, hogy Magyarország mindig is nagyon rosszul állt az aktivitás területén, ez nem új jelenség, ezt nem lehet ennek a kormánynak minősíteni, mint ahogyan az előzőnek és az azt megelőzőknek sem. Magyarország ezzel a helyzettel gyakorlatilag már tizenöt éve küszködik, és nem hiszem, hogy az a politika, amit ön sugall, hogy kormányok felelősségét próbálja itt tetten érni, az elvezetne a megoldáshoz, magyarázatot adna arra, hogy együttműködés h elyett miért széthúzással próbáljunk ezekre a kérdésekre választ találni. Ami a jövő évi költségvetést illeti, kevesebb pénzből önök sem tudnának többet kifizetni. Ha a GDP kevesebb, akkor foglalkoztatásra, szociális kiadásokra és minden más kiadásra is cs ak kevesebbet lehet fordítani, mert a meg nem termelt pénz senki által, semmilyen kormány által szét nem osztható. Tehát nem találom egy olyan különös felismerésnek annak a kimutatását, hogy kevesebb pénzből csak kevesebbet lehet fizetni. Ami a Munkaerőpi aci Alap hiányát illeti, szeretném emlékeztetni a képviselő urat: ad 1.: nem tagadtuk el, hogy hiány lesz; ad 2.: tudja jól, ez arra vezethető vissza, hogy év közben egyebek mellett a foglalkoztatás elősegítése érdekében járulékcsökkentés következett be. H a pedig a Munkaerőpiaci Alap járulékbevétele 2 százalékponttal csökken, akkor az értelemszerűen hiányhoz vezet, de már akkor is világossá tettük, hogy ezt a költségvetésből kompenzáljuk, és most erre került sor. Ami az “Út a munkához” programot illeti, sz eretném jelezni önnek, hogy ennek nagyon sok kedvező tapasztalata van. Míg korábban a segélyben részesülők töredékének, körülbelül 15 ezer embernek tudtak az önkormányzatok munkát biztosítani, 2009ben már 90 ezer fő vesz részt a közfoglalkoztatásban. De a mennyiségi mutatónál talán fontosabbak a minőségiek. Az önkormányzatok többsége a kitágult lehetőséget kreatívan tudta hasznosítani a saját települése fejlődése érdekében. Bár még mindig a településüzemeltetés, a köztisztasági feladatok ellátása a leggyak oribb, de egyre jobban jelen van a nevelésioktatási intézmények felújítása, a középületek karbantartása, a közterületek,
