Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 30 (248. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ):
3408 évtizedben vagy évtizedekben, hogy a jelenlegi települési és megyei struktúráról áttérjen a kistérségi és regionális struktúrára. A harmadik megoldás, amely a Fidesz elképzeléséhez állt közel, megő rizte volna az egyéni képviselői elemet a rendszerben, és azt a megoldást jelentette volna, hogy száz egyéni képviselői helyre jusson száz listás képviselői hely is a parlamentben, de ne kelljen külön pártlistákra szavazni, hanem az egyéni képviselőkre ado tt szavazatok alapján egy másodlagos számolással arányosítsuk a rendszert, egy limittel a tetején, ami ennyiben különbözik a német rendszertől, tehát hogy nincs még egy szavazás pártokra, és nem nyitott felül a rendszer. Magyarul, míg a német rendszerben a ddig emelik és addig bővítik a képviselők számát, amíg egy teljes arányosságot érnek el, itt a kétszáz fő behatárolja ezt az arányosítási lehetőséget. Folytattunk tárgyalásokat, amelyeken az SZDSZ, az MSZP, az MDF és a Fidesz képviselői jelentek meg, és ah ol jómagam próbáltam abba az irányba terelni az egyezkedések menetét, hogy ne ragaszkodjon kiki a saját maga számára kedves megoldáshoz, hanem próbáljunk egy olyan közös megoldást találni, ami el is fogadható, annál is inkább, hiszen nyilvánvalóvá vált, h ogy a törvényjavaslat eredeti szövegével ellentétben - mivel a javaslatot még tavasszal nyújtottuk be a Háznak - ez már a 2010es választáson nem alkalmazható. Tehát még abban is meg lehetett állapodni, hogy természetesen amiről beszélünk, már nem 2010re, hanem 2014re vonatkozik, de ez a késedelem ez esetben egyfajta eleganciát és kulturált megoldást is jelentett volna, amennyiben ez a parlament és a parlamenti képviselők nem saját lehetséges mandátumaikról döntöttek volna, hanem a 2014es választásról. Í gy próbáltam elérni, próbáltuk elérni, hogy a közvetlen érdekeltség, hogy vajon egy új választásnál egy ilyen rendszer rontjae a potenciális győztesnek a kétharmados győzelembe vetett reményeit, ez itt most ne játsszon szerepet, és pusztán ezért ne legyen elkaszálva ez a javaslat. Így legjobb - hogy mondjam - sejtésem szerint és különböző utalások szintjén az érezhető, hogy rajtam kívül, illetve az SZDSZ, a liberális frakció tagjain kívül az MSZP is és az MDF is hajlamos volt arra, hogy elinduljon abba az irányba, amelyet a Fidesz képviselt, és amely leginkább a Fidesznek tetsző megoldás volt, hogy a három verzió közül azt a megoldást válasszuk ki, amelyik a vegyes rendszert jelenti, a száz egyéni helyet és a száz listás helyet gyakorlatilag a kompenzációva l. A módosító javaslatok között egyrészt megjelent egy formában az MSZP elképzelése, amely a tisztán egy országos listára épülő választási rendszert jelenti, de ehhez kapcsolódó módosító indítványként a mai nap benyújtásra került szintén MSZPs képviselő r észéről egy olyan javaslat, amely ezt a változatot fogadja el. Húsz év után az ember természetesen már nem naiv ebben a Házban, tehát nincsenek nagy illúzióim a tekintetben, hogy ére bármit, jelente bármit a kimondott szó, jelente bármit a sok kampánybl abla, amely arról szól, hogy természetesen mindenki kétszáz fős parlamentet kíván. De azt látni kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy most a megegyezés érdekében három párt, tehát az MDF, az MSZP és az SZDSZ eltért attól a változattól, amelyet leginkább el fogadhatónak tartana a maga számára, hogy közelítsünk egy olyan megoldáshoz, amely esetleg a kétharmados többséget el tudja nyerni ebben a Házban. (0.10) Tehát én a liberális frakció részéről ki tudom jelenteni, hogy mi támogatni fogjuk azt a módosító indí tványt, amely a három verzió közül azt a verziót választja ki, amely a vegyes rendszert jelenti. Érdemes lenne elfogadni, hiszen teljesen nyilvánvaló az, hogy az ezzel járó munkákra, az új választási körzetek kijelölésére - és így tovább - már nem kerülhet sor a 2010es választásokig. Sőt, képviselőtársaimnak ezen a vitán felajánlottam azt is, hogy amennyiben presztízsszempontok gátolják azt, hogy egy, az MDFSZDSZfrakciókhoz tartozó képviselők által benyújtott indítványt a választójogi törvényről fogadjan ak el ötpárti konszenzussal vagy legalább négypárti konszenzussal a parlamentben, akkor megegyezés esetén akár vissza is lehet vonni ezt a javaslatot, és közösen be lehet nyújtani. Hiszen ha megvan a közös elhatározás arra, hogy ezt az egyébként rendkívül egyszerű
