Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
339 és mint ezen a területen ismert kutató, nyi lván minden mondata mögött nagyon komoly és megalapozott kutatás és tényállítás van. A kritikai mondatokat természetesen el kell mondanunk itt egymásnak a parlamentben. Azért folyik ez a vita, hogy jobbá tegyük azt az előterjesztést, amelyet egyébként vala mennyien fontosnak tartunk. Úgyhogy én azoknak a hozzászólásával, akik pártkatonaként itt elmondták a kötelező Fideszpenzumokat, nem nagyon akarnék foglalkozni. Egy konkrétumra szeretnék azonban reagálni, amit Mátrai Márta képviselőtársam mondott, hiszen köztudomású, hogy mind a ketten somogyi képviselők vagyunk. Én is régóta mondom, hogy a Somogy megyei önkormányzatnak kevesebbet kellene fordítania saját reklámozására, kevesebb pénzt kellene különböző sajtómegbízásokra és egyebekre fordítani, ami nagyságr endekkel meghaladja a korábbi időszakét egyébként, és többet a szociális otthonokra. Ezért is tettem meg azt még szociális és munkaügyi miniszterként, hogy a közgyűlés elnökével tárgyaltam arról, hogy az önkormányzati, illetve egyéb forrásokból, amelyek a kormány rendelkezésére állnak jó célra és kifejezetten az időseknek segítendő, kapjanak segítséget a Somogy megyei idősotthonok, szociális otthonok. Így aztán Berzencétől kezdve több ilyen otthon jutott az én képviselői és miniszteri közreműködésem révén o lyan többletforráshoz, ami segített a mindennapi gondjaikon. Én nem azt mondom ezzel, hogy minden rendben van ezen a területen a finanszírozás körül, mert van tennivalónk. Csak azt gondolom, van itt a fenntartónak is felelőssége, és van lehetősége is, hogy segítsen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ismét Mátrai Mártáé a szó. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Lamperth Mónika felszólalására nem is kívánok reagálni, mert ha valam i gondja van a megyei közgyűlés elnökével, akkor azt nem a parlamenten keresztül kell megüzenni, hanem el kell menni hozzá. Egyébiránt pedig a megyében soha ennyi pénz nem jutott a szociális ellátásra, mint amióta Gelencsér Attila van a megyei közgyűlés el nökségének élén. Ami Bókay urat illeti, én azt fenntartom, amit elmondtam az előzőekben a felszólalásomban. Azt, hogy válság söpör végig a világon, senki nem vitatja, de már a múltkor is elmondtam a szociális törvény tárgyalásakor, hogy nem mindegy, hogy e gy országot egy válság milyen állapotban talál, képviselő úr. Magyarországot tragikus állapotban találta, hiszen olyan mérhetetlen nagy az államháztartási hiány, magas volt az infláció, oly mértékben szabadultak el az árak, hogy Magyarország a bezzegország ok közül - 2002re gondolok - a sereghajtók közé süllyedt vissza; és nem egy ellenzéki képviselő mondja ezt, hanem nemzetközi intézetek, amelyek ezek felmérésével foglalkoznak. Választ kellett volna adni arra, hogy miért nem az emberekre fordították, miért nem a szociális ellátásra, miért nem a családokra, miért nem az oktatásra, miért nem a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók bérére, annak fejlesztésére, és akkor talán nem lett volna ekkora zűr, mint amiről naponta hallunk. A Népszabadságban lehetett o lvasni, hogy nem lesz lehetőség az idősügyi törvény alapján, illetőleg nem lesz lehetőség arra, hogy novemberben a nyugdíjkorrekciót végrehajtsák, hiszen az önök állítása szerint az infláció úgy alakul, amely szerint nem fogják megkapni az emelést, illetől eg a korrekciót novemberben az idősek. Pedig biztosan várták - ezt majd velük kell megbeszélni. A nyugdíjbiztosító adataira hivatkozom, amely elmondja, és ebből is látszik, mennyien vonulnak nyugdíjba: 2009 első hat hónapjában 282 ezer feletti azoknak a sz áma, akik kérték a nyugellátásuk megállapítását. Ezzel szemben több mint 50 ezer ember kérelmét elutasították. Vajon miért? Azért, mert hiányos volt? Nem lehetett volna erről beszélni? Hogyan van ez? Vagy nincs pénz a nyugdíjkasszában? (Az elnök a csengő m egkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)