Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - WINKFEIN CSABA (MSZP):
340 Ezeket a kérdéseket kellene felhozni, megválaszolni, nem pedig az embereket ilyen lehetetlen helyzetben tartani, mint amilyenben élnek. Köszönöm, elnök úr. (Dr. Iván László: Bravó!) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk az előre jelzett képviselői felszólalásokat. Winkfein Csaba képviselő úré a szó. WINKFEIN CSABA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálok visszatérni a napirendhez, azaz az idősügyi n emzeti stratégiához. Sajnálom, hogy vannak, akik más irányba próbálják a mai napot is elterelni. A várható élettartam meghosszabbodása nagy eredmény, de egyben nagy feladat is a magyar társadalomnak, mivel nincs felkészülve az ezzel járó társadalmi és gazd asági folyamatokra. Az idősek aránya a lakosság többi korcsoportjához viszonyítva is növekszik. A közel 4 millió háztartás 40 százalékában élnek idős emberek, valamint minden negyedik háztartás csak időskorú személyekből áll. Az idősödő népesség, illetve a családi struktúrák átalakulásából adódó változó időskor szükségessé tette egy átfogó időspolitika kialakítását, illetve egy idősügyi stratégia elkészítését. A stratégia az idősügy jelenlegi helyzetéből kiindulva, huszonöt éves távlatban határozza meg a ko rszerű időspolitika irányát és az ahhoz szükséges fejlesztési területeket. A 65 évesnél idősebbek társadalmi, foglalkoztatási lehetőségei az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak, ezért is hangsúlyozzuk, hogy paradigmaváltásra van szükség: a társadal mi nyilvánosság elérésére, folyamatos, széles körű tájékoztatásra, a nyílt kommunikáció és a partnerség elvének alkalmazására, valamint az idősödésre vonatkozó, minden korosztályt elérő és érintő szemléletformálásra. A meglévő képességek megőrzésére és a r ejtett készségek előhívására kell törekedni. A nyugdíjasok közül sokan aktív életet élnek, ezért szükséges az időskorúak aktivizálása, erőforrásaik beépítése a szolgáltatórendszer működtetésébe. Fontos az idősödő generáció társadalmi hasznosságának előmozd ítása. (11.00) Az aktív idősödés egy olyan időskor megéléséről szól, mely nem csupán fizikai aktivitást, a munkaerőpiacon maradást jelenti, hanem a társadalmi, kulturális, civil életben való aktív részvételt, s ezáltal az egészséges életmód és az é letminőség javulását eredményezi. Az aktív idősödés, az egészség megtartása, a társadalmi részvétel és biztonság nyújtása az idősödés folyamán az idősek önállóságát és függetlenségének megtartását segíti. Ezért is tartom jónak mind az öt prioritást, ami a stratégiát jellemzi. Mi is ez az öt prioritás? Függetlenség, társadalmi presztízs megőrzése, biztonság, megfelelő életminőség, betegségek kockázatának csökkentése, funkcionális önállóság megőrzése, élethosszig tartó fejlődés, a társadalmi részvétel, a közö sségi megbecsültség növelése és az esélyegyenlőség. Az idősügyi nemzeti stratégia elfogadásával elérni kívánt legfontosabb cél a hazai időspolitika irányának hosszú távú meghatározása. Flexibilis és hatékony időspolitika kialakítása szükséges, amely épít a társadalom, valamint a szolgáltató és humán védelmi rendszerek résztvevőire. Melyek is a legfőbb célkitűzések? Az egészségben eltöltött évek számának növelése, az aktív élet fenntartásának növelése, az időskori jövedelembiztonság megteremtése, a társadalm i integráció erősítése, a különböző szolgáltatások összehangolása, így az egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális s a többi szolgáltatások összehangolása az idősödők és idősek szükségleteinek és érdekeinek figyelembevételével, az idősek élethosszig v aló tanulásának támogatása digitális tananyagok hozzáférhetőségének biztosításával. A társadalmi, kulturális, civil életben való aktív részvétel elősegítése, az idősödési folyamat menedzsmentjének elterjesztése már a fiatal korban, támogatni kell azt, hogy minden egyes ember nagyobb egyéni felelősséggel tudjon hozzájárulni saját méltó időskora megteremtéséhez. Tehát a társadalmi és demográfiai változások hatásaira mind
