Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DÉR ZSUZSANNA (MSZP):
333 szolgáltatás. Az általuk fenntartott intézményekben valóban a legrászorultabbak, a legbetegebbek, a legelesettebbek és a legszegényebb emberek vannak, és várják az elhelyezésüket, miközben az egyik legnagyobb elvonást éppen a megyei önkormányzatok szenvedik el. Kiemelném még a szociális alapellátások, szolgáltatások fontosságát, hiszen a kistelepüléseken az ellátási forma szó szerint életeket menthet. A legkisebb települések százaiban vannak olyan idős, egyedül élő és beteg emberek, a kik bentlakásos intézménybe nem akarnak menni, őket csak a szociális alapellátást működtető önkormányzatok, civil szervezetek és az egyházak képesek ellátni, ezért az egyik legfontosabb kormányzati feladat lenne a szociális alapszolgáltatások tisztességes finanszírozása, nem pedig kormányzati trükkökkel az állami források kivonása. Az idősotthoni férőhelyek száma jelenleg 50 ezer, de legalább 2500zal kellene bővíteni. A generációk aktívabb együttműködését szorgalmazza az előterjesztő. Az elhelyezésre várók körében visszaesés tapasztalható, de ennek az az oka, hogy a kormány megszüntette az úgynevezett emelt szintű elhelyezést biztosító idősotthonok korábbi támogatási rendszerét (Korózs Lajos: Nagyon helyesen, ők lopták legjobban a pénzt!) , ezáltal megvonta a lehetőséget azoktól, akik egyszeri hozzájárulás és magasabb térítési díj fejében az átlagosnál jobb elhelyezést igényelnek. Jelenleg az idősotthonokban összemosódnak a különböző szakmai részlegek. Lehetetlen ugyanabban az intézményben magas szinten együt t ellátni a demens, a pszichiátriai beteg embereket, valamint a magukról gondoskodni képes és önálló életet élő idős embereket. Ma már nemcsak azok járnak rosszul, akik egészséges, idős emberként önszántukból szeretnének otthonba menni, hanem az egészségüg yi és szociális okból rászorult emberek is lehetetlen helyzetbe kerülnek, ugyanis sokszor anyagi megfontolás miatt már nem kérik az elhelyezésüket. És tudja, miért nem kérik, államtitkár úr? Azért nem kérik, mert a családjuknak szüksége van az idős ember n yugdíjára. Ebből következik, hogy sajnos a családok egyrészt rendkívül rossz anyagi helyzetben, rossz anyagi állapotban vannak, másrészről nem azért tartják vissza és gondozzák otthon az idős családtagot, mert erre a lakhatástól kezdve minden körülmény biz tosított, hanem kizárólag anyagi kényszer hatására. Megállapíthatjuk, hogy a szociális alapellátás és a szociális szakellátás elsorvasztása lehetetlen helyzetbe hozta nemcsak az idős embereket, hanem a családokat is, így sem családi, sem intézményi környez etben nem biztosítható az az időskorra való méltó gondoskodás. Ezek után, tudja, államtitkár úr, az embernek eszébe jut egy olyan orwelli gondolat, amely körülbelül úgy szólt és úgy szól, hogy amikor csalárdság uralkodik a földön, akkor az igazmondás a leg nagyobb tett. Nos, erre hívom fel az önök szíves figyelmét. (Korózs Lajos: Bravó!) Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Dér Zsuzsa képviselő asszonynak. DÉR ZSUZSANNA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Érdeklődéssel hall gattam az előttem szólókat, és tulajdonképpen örömmel tölt el, hogy László Tamás képviselőtársam a kereszténydemokraták nevében támogatásáról biztosította ezt az idősügyi nemzeti stratégiát, de ugyanilyen szomorú vagyok akkor, amikor hallgatom Mátrai Mártá t, aki idősügyi politika helyett a gyermekekről való gondoskodásról kifejezetten propagandacéllal mond olyan dolgokat, amelyeknek még a valóságtartalma is megkérdőjelezhető. Így azután én csak egy kis szeletét kívánom kiragadni ennek az idősügyi nemzeti st ratégiának, amit én magam személy szerint talán a legfontosabbnak tartok. A biztonság és a megfelelő életminőség megőrzése, bizonyos területeken a megteremtése az általam legfontosabbnak tartott része ennek az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűl ési határozattervezetnek. Milyen feladatot ró ez az idősügyi nemzeti stratégia a társadalomra? Az idősödő és az idős emberek biztonságát, emberi méltóságuk megőrzését támogató gazdasági és társadalmi környezet kialakítását. Itt szeretném felhívni a figyelm et arra, hogy ennek a gazdasági és társadalmi