Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
334 környezetnek a kialakítása nem kizárólag az állam feladata, abban a társadalmi szereplőknek teljeskörűen részt kell venniük. A biztonság megteremtéséhez rendkívül fontosnak tartom a fenntartható fejlődést veszé lyeztető tényezők hatásainak a mérséklését, ugyanis ez is része a társadalmi környezet alakításának. Egyetértek, és minden szereplő, az állam és az állampolgárok figyelmébe ajánlom, hogy együtt kell tennünk az emberi jogok érvényesüléséért, az emberi méltó ság megőrzéséért és a közbiztonságért. Ez a környezet szükséges ahhoz, hogy megvalósulhasson az idős emberek jövedelembiztonsága, hogy szükség esetén legyen elérhető számukra az életkoruknak és mentális állapotuknak leginkább megfelelő szolgáltatás. Mi a t örvényhozók felelőssége, hogy mindez megteremthető legyen? Elengedhetetlen a fenntartható nyugdíjrendszer továbbfejlesztése, szükséges a humán szolgáltató- és védelmi rendszerek továbbfejlesztése. És mindezt hogyan? Az idősödő és idős emberek bevonásával ú gy kell megteremteni mindezt, hogy ez leginkább megfeleljen, igazodni tudjon a meglévő lehetőségek mellett az idősödő és idős emberek szükségleteihez. (10.30) Az előttünk levő idősügyi nemzeti stratégia épít az Európai Unió szociális menetrendjére. Ennek a lapjait a jólét, a szolidaritás, a biztonság stratégiai célkitűzései határozzák meg. Fontos cél - és ebben a tisztelt Háznak kiemelkedő a szerepe és felelőssége - a jogbiztonság, az anyagi biztonság, a személyes jogok védelme. Védelem - mondtam. Védelem ve szélyek esetén, védelem az erőszak, védelem a fizikai és lelki, védelem a pénzügyi kihasználás, kiszolgáltatottság, védelem a bántalmazás ellen. Egykét másodpercre ennél a gondolatnál elidőzök, mert ez az a pont, ahol legfőképp a család szerepe és a körny ezet felelőssége felvetődik. Mert meggyőződésem, hogy a családon belüli megbecsülés, a családon belüli biztonság nélkül nincs társadalmi védettség. Mégis be kell látnunk, hogy a társadalom nem spórolhatja meg azt, hogy az elért komoly eredmények mellett me lyek a fejlesztendő területek. Igen, az elért komoly eredmények mellett, mondom. Hiszen aki megkérdőjelezi az elért eredményeket, az meghamisítja a történelmet. Nem csak az átlagos életkor növekedése jelzi a fejlődést; sokkal beszédesebb az életminőség jel entős javulása. A fejlesztendő területeket ugyanúgy differenciálni kell, mint ahogyan differenciált az idősödő és az idős korosztály. Nem győzöm hangsúlyozni a különböző előadásokban és beszélgetésekben, hogy az idős emberek kö re nem egy homogén népesség; igen színes, igen heterogén ez a korcsoport. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy az ellátásukhoz való hozzáférésnél külön történjen meg a szociális rászorultság, és külön történjen meg a gondozási rászorultság vizsgálata. Erre éppen azért van szükség, hogy a szegénység, a jövedelmi különbségek, a jövedelmi szükséghelyzet senkinél ne akadályozza az ellátásokhoz, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Mindezt egy szolidaritási alap képzésével kell megvalósítanunk. Bízunk abba n, hogy a gazdasági világválság elmúltával megoldható lesz az indokolt, a szükséges munkaerőpiacon való maradás, illetve az oda való visszatérés ösztönözése, megvalósítása. Bízunk abban is, hogy a korai öregségi nyugdíjazási formák igénybevételére irányuló érdekeltség csökkenthető lesz, és az a tudás, az a tapasztalat, amit az idősödő és idős emberek felhalmoztak, a munka frontján is hasznosítható lesz. Többek között ehhez járul hozzá ez az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozat, és ezé rt kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy fogadjuk el ezt a határozatot. Tisztelettel megköszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Iván László képviselő úré a szó. DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képv iselőtársak! Ismételten szólalok fel ebben az ügyben, és mindaz, ami itt elhangzott most is, meg a múltkor is, lényegében nagyon közel esik az én egész életutamhoz,
