Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 24 (247. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
3230 olyan nemzeti környezetvédelmi program tudna kialakulni, ami 2030 évre is egyfajta esélyt, lehetőséget ad Magyarország számára. Itt szeretném kihangsúlyozni, és talán számos példát elmondani, hogy a vízgazdálkodási törvény mennyire fontos lenne. Hiszen Európában az európai országok közül Magyarország alatt van a legtöbb édesvíz. Ezt mindannyian tudjuk. Magyarország alatt van a legtöbb termálvíz. Magyarország alatt van a legtöbb gyógyhatású ásvá nyvíz. Nem véletlen vetnek szemet a külföldi befektetők, beruházók a magyarországi lelőhelyekre, kutakra. Ugyanilyen problémának látom a geotermikus energia kérdését is. Az elmúlt időszakban több egyéni parlamenti képviselő által benyújtott módosító indítv ányok szerepeltek ezekben a kérdésekben. Egy programot úgy lehetne összeállítani, hogy rendezi ezeknek akár a bányászati lehetőségét, akár a kiaknázási lehetőségét, akár a visszasajtolás kérdését. Egy programnak tulajdonképpen erről is kellene szólnia. Szó lni kellene a programnak az európai uniós források felhasználásáról is. Erre mondanék példát. Vannak országok, amelyek rettentően rosszul használták fel az európai uniós forrásokat, ezért ott vannak, ahol vannak. Vannak országok, amelyek rettentően hatékon yan tudták felhasználni ezeket. A parlamenti vitákban is számos alkalommal elmondtam, hogy nem célszerű, nem jó az, ha olyan fejlesztésekre próbálunk meg uniós forrásokat felhasználni, amelyek működésük során sokkal többe kerülnek. Az európai uniós forráso kat elsődlegesen környezetvédelmi, akár csatornázási, akár vízgazdálkodási, akár energetikai területen, akár alternatív energiák honosítására kellene felhasználni. Számos magyar szabadalom van - ebből is volt egy, Pelczné Gáll Ildikó által gerjesztett parl amenti vita , és valóban, a magyar szabadalmak megismertetésével, azok honosításával és uniós forrással történő megvalósításával lehetne elérni olyan környezetvédelmi hatásokat, ami mindenki számára előnyössé válik. Bizonyos időszak után ezekkel a forráso kkal az energiafüggőségünket, ahogy Bencsik János képviselőtársam is elmondta, csökkenteni lehetne. Hiszen nem csökkent az energiaimportszükségletünk, hanem növekedett. (12.20) Tehát pontosan ezekre kellene az uniós forrásokat felhasználni, hogy ha ebből a gazdasági válságból Magyarország valamikor majd ki tud lépni, akkor olyan fejlesztéseket tudjon megvalósítani, amire a későbbiek folyamán már kevésbé kell gondot fordítani. Nem véletlenül mondtam a pazarlást, hiszen érezhetően és tudhatóan ma Magyarorszá gon a pazarlás területén óriási források mennek el, és a másik oldalon az EUs beruházások pedig nem oda érkeznek, ahol tulajdonképpen ezeket a pazarlásokat meg lehetne szüntetni. Híve vagyok, hívei vagyunk a nemzeti környezetvédelmi programnak, de tényleg egyszer és mindenkorra össze kellene rakni ezt a képet. Ebben nagyon is fontos a vízgazdálkodási törvény, a Vásárhelyiterv kérdésköre, a klímatörvény, és lehetne tovább sorolni, amit egységesen kellene mindenképpen egymáshoz fésülni, és annak alapján kia lakítani egy olyan programot, amely tényleg hosszabb távon, nemcsak a mi korosztályunkra, hanem majd az unokákra is hatással bír, olyan hatással, hogy a globális felmelegedésből adódó későbbi hatalmas problémákat mindenképpen csökkenteni tudja. Még ké t példát szeretnék elmondani, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a tavalyi évben Barcelonában, Szerbiában vízhiánnyal küszködtek, tehát máshonnan kellett odaszállítani a vizet. De nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy például Tibetben az óriási hegyeknél a hó viss zahúzódása, a gleccserek visszahúzódása micsoda hatalmas mértékű, tulajdonképpen több ezer kilométeres nagyságrendet jelent, a fennsíkoknál a vízháztartás tűnik el, a tavak szabályszerűen eltűnnek. Ha ezek visszaszorulnak, akkor nincs utánpótlás, nincs víz utánpótlás, tehát egész Ázsia szenvedni fog a vízhiánytól. Magyarország ebből a szempontból bővelkedik. Itt kellene olyan lépéseket megtenni, ami a magyar vízháztartást tulajdonképpen hosszú távon is tudja biztosítani. Ezt mondhatom nyugodtan Somló környék ére is, hisz ott is csökkent a talajvízszint, vagyis a vízszint, de az Alföldön ez még
