Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2994 pozíciókat foglalt el. De a 2009es pozíció aztán minden eddigit alul múlt meggyőződésem szerint, hiszen most akkora csökkenés mutatkozik a tárca támogatottságában, a hazai költségvetési támogatásában, amelyet, azt kell mondanom, már olyan módon is igen nehéz lesz kivédeni, hogy egyáltalán a tárca működőképes legyen. Ami ped ig azt illeti, hogy 2009 és 2014 között milyen programok legyenek, senki nem veheti tőlem rossz néven, ha azt mondom, hogy minden jel szerint 2010 tavaszán választás lesz, minden jel szerint 2010 tavaszán, így vagy úgy, új parlament és új kormány fog felál lni. Az is nagyon valószínű, hogy amit itt 2009 és 2014 közöttre ajánlásként hallgattunk, olvashattunk, nagy valószínűséggel egy új kormánynak, lett légyen annak bármilyen összetétele, nem fog megfelelni. Ennek több oka van. Mindenekelőtt két olyan szempon tot szeretnék kiemelni, amely sajnálatos módon abszolút nem jelent meg sem ebben az előterjesztésben, sem az elmúlt években. Abban, azt hiszem, egyetértünk, hogy Magyarországnak számos olyan értéke van, amelyet kitörési pontként kell használni. Ezek a kitö rési pontok: a termőföld, kitörési pont az a víz, az az édesvízkészlet, amellyel rendelkezünk, és nem utolsósorban az a fajta termálenergialehetőség, amellyel szintén rendelkezünk. Nincsenek, nem határozott, még körvonalazott elképzelések sem, amelyek me ntén egyáltalán elképzelhetnénk, hogy mit kívánna ezzel tenni a jelenlegi kormányzat. Én most a víz problémáját szeretném kiemelni. Tisztelt Ház! Az nyilvánvaló mindannyiunk előtt, hogy az ivóvíz, éspediglen a tiszta ivóvíz szolgáltatása és biztosítása egy alapkérdés, ezt mindenképpen garantálni kell, biztosítani kell. De ennél sokkal többre képes az a vízkészlet, amely Magyarországon rendelkezésre áll. Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy még 1847ben járt Magyarországon egy holland szakember. (13.50) Ez a s zakember itt végigjárta az Alföldet, és arra a döbbenetes megállapításra jutott, hogy miközben itt óriási édesvízmennyiség van, és mint ahogy ő akkor fogalmazott, itt zöld kerteknek kellene mindenfelé léteznie, ehelyett ezek a vizek felhasználatlanok, a te rületeken elképesztő rendetlenség, azt kell mondanom, hogy súlyos szegénység mutatkozik, miközben Hollandia, ahol édesvíz aligalig mutatkozik, az öntözés területén már messzemessze akkor is előttünk járt. Azt gondolom, hogy ezen alapvetően kell fordítani . És mindaz, ami eddig történt - és hadd hozzam példának a Vásárhelyitervet , az azért azt mutatja, hogy ennek a kormányzatnak ezzel kapcsolatosan semmilyen elképzelése vagy legalábbis megvalósításra alkalmas elképzelése nem volt. Szeretném idézni a több miniszter közül az egyiket, aki 2006ban a Vásárhelyitervről Csongrádon azt mondta volt, hogy körülbelül 3540 év alatt a Vásárhelyiterv meg fog valósulni. Ez aztán egy igazi távlat; ha garantálják, hogy ezt meg is érjük, akkor úgy gondolom, már támogat ható is. De ha ez nem garantálható, akkor vegyük tudomásul, hogy Magyarország ilyen távlatokban az édesvízkészletének a felhasználására egészen egyszerűen nem rendezkedhet be. A Vásárhelyiterv, mint tudjuk, 2002ben elindult, még egy előző kormányzat idej én, aztán nem történt semmi egy darabig, majd egyszer csak 2004ben megjelent az új Vásárhelyiterv, amely már forintosított is bizonyos kérdést. Azt mondta, hogy 150 milliárd forint lesz erre a célra, és a Vásárhelyitervnek kitűzte a megfelelő programpon tjait is, a megvalósulás időpontjait. Aztán ebből az első évben 8 milliárd forint lett, amiből nem sikerült elkölteni, csak körülbelül a felét, valami érthetetlen oknál fogva. A következő évben aztán éppen ezen felbuzdulva még csökkentették is ezt az össze get. És így aztán, azt hiszem, az akkori miniszternek igaza van, csak annyiban nincs igaza, hogy valószínűleg harminc év alatt sem valósulna meg ez a program. A mi részünkről azonban, akik itt talán egy kicsit más kategóriákban is gondolkodunk, ha környeze t- és természetvédelemről van szó, ki kell jelenteni, hogy ezen a területen új programra van szükség, új stratégiára van szükség, és az új programnak és az új stratégiának, meggyőződésem szerint, szolgálatot kell majd teljesítenie. Alapvetően szolgálnia ke ll persze a környezet- és természetvédelmet, de alapvetően szolgálnia kell ezt az országot, szolgálnia kell az itt élő embereket.
