Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2990 szokták a környezetjogot a versenyjoggal együtt említeni. A környezeti állapot javulása, a természeti erőforrás ok bölcs hasznosítása, a környezeti szabályozás korszerűsítése kedvez az ökohatékony, fejlett gazdasági szerkezet kialakulásának. A második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, illetve a harmadik program tárgyalása során lehetős égünk nyílik arra, hogy egyszerre vegyük számba az elmúlt hat év tapasztalatait, és tekintsünk ki a következő évekre. Az eltelt időszakban jelentős változások mentek végbe úgy a társadalmigazdasági környezetben, ahogyan a természeti környezetben is. Ennek megfelelően az egyes programok tervezési módszerei, tartalmi elemei, céljai és prioritásai is módosultak. Ezt az időszakot a környezetpolitika terén a globális kihívások felerősödése jellemezte. Ezek között elsősorban az éghajlatváltozás veszélyének növek edése, a biológiai sokféleség csökkenése, az ivóvízkészletek egyes térségekben megmutatkozó szűkössége és elszennyeződése, a vegyi anyagokkal és azok kezelésével kapcsolatos problémák említendők. A kedvezőtlen környezeti folyamatok társadalmigazdasági öss zefüggéseit, hatásait felismerve a környezetügy kiemelt stratégiai kérdéssé vált, amelyet a nemzetközi környezettudományi és környezetpolitikai együttműködés fejlődése is jelez. A környezetterhelés és igénybevétel alakulását több tényező együttesen határo zta meg. A hazai gazdaság lassuló mértékű, de határozott irányú növekedése, az időszak elejétközepét jellemző fejlesztések együttesen nem jártak a környezetterhelés számottevő növekedésével. (13.30) A fejlődés és a környezetterhelés szétválasztása - amely régóta fontos környezetpolitikai célunk - így számos tényező tekintetében megvalósult. Így például csökkent egyes légszennyező anyagok kibocsátása, javult az energiahatékonyság, takarékosabbá vált az ipari és lakossági vízfelhasználás. A hazai lakossági f ogyasztás ugyanakkor jelentős mértékben megnőtt, és minthogy a fogyasztás belső szerkezete sok tekintetben nem a fenntarthatóság irányába változott, ez növelte a környezetterhelést. A környezetügy egyes területein elért főbb eredmények a következők voltak. Először említhetném, hogy a hazai környezetpolitikában előrelépés történt a hosszú távú, a globális, illetve a gazdasági és szociális szempontokat is figyelembe vevő tervezés terén. Ennek jó példája a nemzeti éghajlatváltozási stratégia megalkotása, a te rmészetvédelem, biológiai sokféleség területén készített koncepciók és stratégiák, illetve a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia kialakítása. A jogharmonizációs kötelezettségeken túl új elemekkel bővült a környezetvédelem jogi és gazdasági szabályozór endszere. Az energiahatékonysági és takarékossági támogatások eredményeként számottevő, de a lehetőségeket még korántsem megközelítő energiahordozómegtakarítás valósult meg. A lakosság életminőségének javítása terén számos eredményes intézkedés történt, de valamennyi megkezdett programot folytatni kell a következő program időszakában is. A városi, települési környezet terheléseit tekintve egyfajta súlypontváltás tapasztalható. Az ipari pontforrások légszennyezőanyagkibocsátása csökkent, azonban megnöveke dett a települések közlekedés okozta környezeti terhelése. A magyar lakosság vezetékes vízzel való ellátottsága a program időtartama alatt megközelítette a 100 százalékot, azonban a szolgáltatott ivóvíz minőségi paraméterei az északalföldi, a délalföldi, valamint a déldunántúli régió sok településén nem felelnek meg az érvényes uniós és hazai határértékeknek. Noha az ivóvízminőségjavító program végrehajtását hazai és uniós források is támogatták, a program a tervezettnél lassabban halad. Ennek oka többe k között az alacsony önkormányzati pályázati aktivitás, a korlátozottan rendelkezésre álló források, a nagyprojektek előkészítésének időigénye, illetve a hosszú pénzügyiműszaki átfutási idő. Folytatódott a nemzeti települési szennyvízelvezetési és tiszt ítási megvalósítási program végrehajtása: jelentősen nőtt a csatornázottság, így például 2007ben elérte a 69,8 százalékot. Javult a szennyvíztisztítás aránya és színvonala, a biológiailag tisztított szennyvizek aránya 2007ben 71,7
