Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2991 százalékra emelkedett. Továbbra is feladatunk ugyanakkor az egyedi szennyvízkezelési megoldások alkalmazásának ösztönzése. A hulladékkezelési közszolgáltatás terén előrelépés történt a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű rekonst rukciója és bővítése, valamint a gyártói felelősség körébe tartozó hulladékok lakossági szelektív gyűjtési rendszerének kialakítása révén. A szükségesnél kisebb hatékonyságúnak bizonyultak azonban a hulladékkeletkezés megelőzésére és a hasznosításra tett i ntézkedések. További kihívást jelentett, hogy 2009. július 15éig be kellett zárni az előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakókat, és a közszolgáltatást a fennmaradók, illetve újonnan létesültek bázisán kell biztosítani. A jövőben gondoskodni kell a több mint 2000 már bezárt lerakó rekultivációjáról. A környezetegészségügyi vonatkozások területét tekintve a környezettel összefüggő egészségi kockázatok csökkentését segítette, hogy megalakult a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, amelynek működése hozzájá rul az élelmiszerek egészségi kockázatának csökkentéséhez. Sor került továbbá a múltban keletkezett nagy környezeti és egészségi kockázatú környezetszennyezések felszámolására és a jövőbeliek megelőzését szolgáló intézkedésekre. A program a természetvédele m és a vidékfejlesztés ügyét is szolgálta. A nemzeti erdőprogram keretében 2003 és 2007 között 60 ezer hektár új erdő telepítése valósult meg; fenntartottuk a genetikailag módosított szervezetek moratóriumát; folytatódott az agrárkörnyezetgazdálkodási pro gram országos és zonális célprogramjainak megvalósítása; létrehoztuk a Natura 2000 hálózatot; az élőhelyrehabilitációs programokon belül több mint 20 rehabilitációs program valósult meg, illetve indult el; csökkent a hasznosítatlanul hagyott termőföldek t erülete. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy tovább csökkent a biológiailag aktív területek nagysága, 32 ezer hektár termőföld került véglegesen más, főként útépítési, ipari, bányászati célú hasznosításra. A külföldi tőkebefektetések is az úgynevezett zöldmezős b eruházásokat részesítették előnyben. A környezeti ismeretek kérdéskörében az érdemi intézkedések között kell említeni a környezeti ismeretek átadását a fiatalok minden korosztálya számára, az óvodától a felsőoktatásig, az életkornak megfelelő tartalommal é s módszerekkel. Hasonlóan értékes előrelépések történtek a környezetállapot mérését, megfigyelését szolgáló monitoringrendszerek kialakítása, működtetése terén. A lakossági és szakmai tájékoztatás keretében évente több tízezer érdeklődőnek ad tájékoztatást a ZöldPont irodák hálózata. Ez 40 irodát jelent, ezen belül rendkívül fontos a zöldhatóságok ügyfélszolgálati rendszere és a környezeti tanácsadó irodák hálózata, amely 18 iroda. Az államigazgatási feladatellátás egységesítése érdekében, a környezetügy s zervezetkorszerűsítése keretében szétvált a hatósági és a vagyonkezelői intézményrendszer, és a vízügyi, természetvédelmi és környezetvédelmi hatóságokból 2005ben kiépült az integrált zöldhatóság szervezetrendszere. A jogszabályok alapján a hatóság felad ata volt, és ma is az, hogy a környezetvédelmi szempontok integrálása, a nyilvánosság bevonása, a legjobb elérhető technika alkalmazása előtérbe kerüljön, és ez beépüljön az állami, az önkormányzati és a magándöntésekbe. A program eredményességének és végr ehajtása hatékonyságának végső fokmérője azonban a környezet minőségében, állapotában bekövetkezett javulás. Elmondhatjuk, hogy Magyarország környezeti állapota több környezeti elem és folyamat tekintetében - a korábbi évek tendenciájához hasonlóan - kedve zően változott, például nagy tavaink vízminősége javult, a felszín alatti vízszintsüllyedés egyes térségekben megállt, illetve visszafordult, egyes légszennyező anyagok kibocsátása csökkent. A környezetügy jogi és gazdasági szabályozórendszere megújult, de az Unió követelményeinek teljesítése még több évig nagy összegű beruházásokat tesz szükségessé. Az ökohatékony gazdasági pályára történő átállás érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti erőforrások fenntartható használatára. Az egészségeseb b életmód elterjesztésében és a fenntartható fogyasztási szokások szélesebb körűvé válásában a szemléletváltás ösztönzése és a lakosság képzettségi színvonalának emelése hozhat hosszabb távon kedvező változást.
