Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP):
2981 ami nyilván a munkavállalónak is meg a munkaadónak is érdeke. Követelményrendszer van a teljesítményben is és a minőségben is; ez könnyen elsajátítha tó, megtanulható, ezért megfelel a betanított- és segédmunkakategóriának. Ugyanakkor vannak olyan sajátosságok, amelyek viszont sehol máshol nem nagyon vagy nem túl sokszor fordulnak elő - az építőiparban talán előfordulnak, de nem ilyen napi szezonalitás i szinten , s ez az, ami az időjárás által meghatározott, behatárolt kategóriát jelenti. E tekintetben a jelenlegi szabályozás elég barátságtalan a mezőgazdasági munkaadókhoz és munkavállalókhoz, mert rugalmatlan. A törvényjavaslatban vannak erre utaló je lek. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy itt a folyamatos foglalkoztatottság, a pihenőidő kiadásának szabályai azért más értelmezést kell hogy nyerjenek, mert ha meggyet kell szedni, akkor meggyet kell szedni akkor is, ha vasárnap van, meg akkor is, ha nyolc órát már ledolgoztak, és még újabb két órát rá kell húzni, mert a kamion ott áll, azt be kell rakni, és annak el kell menni. Ezt nem lehet két hét múlva, de még egy nap után sem elvégezni, mert itt ennek az igénynek kell megfelelni. A törvényjavaslatnak va n több olyan meghatározó eleme, ami a mai vitában is kikerekedett, amit ma is többen érintettek. Hadd mondjak néhány szót az eddig el nem hangzottakról. Milyen mezőgazdasági munkára vonatkozzon az idénymunka? A törvényjavaslatnak természetesen előnye is, h ogy eljutott idáig, hogy a növénytermesztést egyfajta prioritásba hozza a maga sajátosságával. Ez rendben is van. Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy mivel a törvényjavaslat rögzíti is, hogy mezőgazdasági idénymunkát mely ágazatokban ismer el - n övénytermesztésben, erdőgazdálkodásban, állattenyésztésben és halászati munkában , akkor nem kellene itt csoszogni, hanem lépni kellene egy rendeset, egy bátrat, egy határozottat, és az itt meghatározott ágazatokban mindenütt, ahol idénymunka van, a szabá lyozást most el kell végezni. Nem csak a növénytermesztésnél. Ezzel talán azokat a felvetéseket is ki lehet elégíteni, amelyeket az előbb Bagi képviselőtársam elmondott, hogy kiderül, hogy például a termesztő berendezésekben történő kertészeti munka most n incs benne. Legyen benne egyszerre minden! Milyen legyen az adminisztráció? Ha ránézünk a naptárra, láthatjuk, hogy 2009et írunk, s az nem járható út, hogy 2009ben semmilyen adminisztráció nincs. Adminisztrációnak nyilván kell lennie azért, hogy a munkav állaló bizonyítani tudja, hogy ő ott dolgozott, a munkaadó bizonyítani tudja másfelé is - nemcsak a hatóságok felé , hogy ő valakit foglalkoztatott és annak munkabért fizetett, mert az alacsony vidéki foglalkoztatási ráta tekintetében már rajta vagyunk az on az aknán, ami akkor fog robbanni, amikor az emberek nyugdíjba vonulnak. Ki fogja majd és milyen módon ezeknek a nyugdíjba vonuló embereknek az ellátását biztosítani? E tekintetben rendnek kell lenni, a szükséges és elégséges adatokat szolgáltatni kell, akár papíron, akár telefonon, akár emailben. Az viszont igaz, hogy a törvényjavaslatnak az a megfogalmazása, hogy ezt a munka megkezdése előtt kell megtenni, a mezőgazdaságban bizonyos esetekben gyakorlati okok miatt nehezen értelmezhető. A szántóföld vag y az ültetvény szélén egy A4es papírt ki lehet tölteni - ezt csináltuk máskor is, 1990 előtt is ott írtuk meg a szerződést az idénymunkásoknak, szeretném mondani , majd ezt követően be lehet jelenteni elektronikusan is. Azt javaslom, hogy erre azért adju nk egy kis időt. De nem három napot! A jelentési kötelezettségének egy napon belül tegyen eleget. Ráadásul több telephelye is lehet egyegy vállalkozásnak, és ez nyilvánvalóan könnyítést jelentene számára. (12.50) Az egyik legnagyobb - a felszólalásokban i s elhangzott - a közteher mértéke, illetve még az előleg mértéke is. A közteher mértékére vonatkozóan a beterjesztett törvényjavaslathoz képest el kell mozdulni, mese nincs. Teljesen világos, a felvetések szerintem is jogosak, és ha megnézzük a mai gyakorl atot és számszerűsítjük a dolgokat, akkor a következő látszik. Ma a minimálbér körüli bérfizetés esetén, ami 3290 forint/nap - mondjuk, én ezzel számolok , 900 forintos a közteher, ott 27,4 százalék a közteher terhelése. Ha ez kicsivel több, mondjuk 4500 forint naponként, akkor az 1100 forintnál 24,4 százalék. Ehhez képest a 40 százalék, még akkor is, ha a nettó bérre vonatkozik, azért nem túlságosan azt fogja eredményezni, hogy a munkaadók ebben érdekeltek lesznek.
