Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP):
2980 Köszönöm, képviselő úr. A Magyar Szocialista Párt részéről Demendi László képviselő úr hozzászólása következik. DEMENDI LÁSZLÓ (MSZ P) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A foglalkoztatás magyarországi helyzetének javítása, annak nem kizárólagos, de nagyon meghatározó megoldási iránya, a vidék lakossága foglalkoztathatóságának javítása a mezőgazd aság nélkül nem képzelhető el. Törekvések voltak, lehetséges, hogy még lesznek is ebbe az irányba, de a mezőgazdaság nélkül nem képzelhető el. A magyar mezőgazdaság a mai időkre oda jutott, hogy a kapacitásának közel 60 százalékát tudja kihasználni. Ma a m agyar mezőgazdaságban 180 ezer körül van azon foglalkoztatottak száma, akiket rendszeresen foglalkoztatnak, és a mai teljesítmény alapján lehet azt számolni, hogy megközelítőleg 430440 ezer foglalkoztatottnak van vagy lehetne gazdasági feladata ebben az á gazatban. (12.40) És most nem arról szeretnék beszélni, hogy a gazdasági teljesítmény javításával milyen újabb lehetőségek lennének még itt, hanem arról, hogy az a gazdasági teljesítmény, amit jelenleg produkál az ország, mire lehet elegendő. Elegendő lehe t arra, hogy a vidéki lakosság munkaviszonyának, megélhetésének régebben történt, mostani vagy jövőbeli elvesztése miatt időszakonként szabályozott keretek között kap egy olyan kínálatot, hogy jövedelmet szerezhet. De ezt a szociális ellátórendszerrel is n agyon pontosan összhangba kell hozni. Sok gondolkodás van e tekintetben ma a társadalomban a különböző műhelyekben. Vannak, akik azt állítják, hogy ezzel úgyse lehet mit kezdeni, mert a hatékonyság állandó hajszolása mellett egyre kevesebb embert foglalkoz tatnak a mezőgazdaságban, de vannak, akik úgy gondolkoznak és azt prognosztizálják, ha az állam akar valamit tenni, akkor tud is tenni olyan hatékonyan, hogy - első helyen mondom én is - a munkavállalók érdekeit is érvényesítse. De a munkaadóknak is vannak érdekeik, és a munkaadók érdekeit is figyelembe véve az állam egy szabályozott, kiszámítható, a mai költség- és árviszonyok mellett a mezőgazdaság jövedelmezőségét és pénzellátását is figyelembe vevő, meghatározó rendszert üzemeltethet, és munkát is tud b iztosítani. A jövőben is lesznek kézimunkaerőigényes ágazatok, és ez természetesen ezekben nem megkerülhetetlen. Elég faramuci ma a helyzet, mert miközben azt mondjuk, hogy milyen nagy a munkanélküliség, az élőmunkaerőigényes mezőgazdasági munkáknál, növ ények betakarításakor lokálisan komoly munkaerőhiányt is tapasztalunk. Lehet ennek az összetevőit keresni, elemezni - ez talán nem is egyszerű , de az biztos, hogy itt munkaerő foglalkoztatására lehetőség van. Azt mondják a gondolkodók, hogy igen ám, de e nnek a munkaerőbázisnak az összetétele, akik durvábban fogalmaznak, azt mondják, hogy írástudatlan emberek tömege. Én azért ezt nem állítanám, csak azt mondanám, hogy alacsonyan képzett emberek sokasága. Nagyobbrészt ez jellemző arra a munkanélküli rétegre , amelyet időszakonként, idénymunkában lehetne foglalkoztatni, éppen azért, mert ez a betanított, segédmunkakategóriába besorolható. Ha ebben nem történik a törvényjavaslat céljaival egyetértve, illetve céljainak megfelelően hatékonyabb előrelépés, akkor persze azt is lehet elemezni, hogy vajon mit tehetnek ezek az emberek, hova menekülhetnek vagy mit csinálhatnak. Itt megint vannak pozitív elemek, amiket fel lehet sorolni, mint például az “Út a munkához” című program. Ebben a programban sok olyan feladat ot el lehet látni és jövedelmet lehet vele szerezni, amiből részben lehet a megélhetést biztosítani, illetve a közösség hasznára van. De azért szeretném jelezni, hogy az én értékrendemben a hozzáadott érték előállítása mindig előbb következik, mert azt az értéket lehet majd elkölteni a környezetünk szépítésére, amit előállítottunk. Sok olyan sajátosság is van még, amit e törvény megalkotása kapcsán is figyelembe kell venni, mielőtt valamelyik részelemére igent vagy nemet mondunk. Ilyen sajátosság - minden e llenkező híreszteléssel ellentétben - az, hogy a mezőgazdasági munkavégzésnek is van követelményrendszere,
