Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
2974 irányba n tűz ki a javaslat: legalizáljon foglalkoztatást, tehát fehérítse a gazdaságot, jogviszonyt adjon a munkavállaló számára, ezzel védje a munkavállalót, biztosítsa számára azokat az ellátásokat, amelyek a munkaviszonyhoz kötődtek, és fontos, hogy életszerű legyen, vagyis minden alkalmi típusú, idényjellegű foglalkoztatás beférjen. Mindez csak akkor működhet a gyakorlatban, ha érdemes ezt az eljárást választaniuk az érdekelteknek, a munkavállalónak és a munkaadónak, vagyis ha megfelelő érdekeltségi rendszer v an a dolog mögött. A jelenlegi javaslat legnagyobb hibája a megfelelő érdekeltség hiánya. Ha érdemi különbség van a járulékfizetési kötelem között egy speciális eljárás esetében és az általános, univerzális eljárás esetében, mindig alapvető cél a speciális , könnyebb, kisebb befizetési kötelmet jelentő eljárás felé menni, ezért a legjobb megoldás az lenne, ha egységesen alacsony közterhek jellemeznék a foglalkoztatást. Akkor nem kellene tartanunk attól sem, hogy az alacsonyabb közteherfizetés irányába mennek el a szabályokat kikerülve a munkaadók. Még egyszer mondom, jelenleg ez a gyakorlat. (12.10) Nyilván annak, hogy érdemben csökkentsük a közterheket, annak több akadálya van, ebbe nem szeretné k most belemenni. Azt gondolom, hogy az út hosszú távon csak ez lehet. Amikor speciális foglalkoztatási viszonyokat állapítunk meg, jelentősen a normális eljárásban foglalkoztatottakénál alacsonyabb közterhekkel, mindig felmerül a lehatárolás problematikus volta és a visszaélések veszélye, hisz nagy az anyagi érdekeltség is a visszaélések irányába való elmozdulásra, vagyis arra, hogy olyan embereket is ebbe a foglalkoztatási formába toljanak át, akiket különben nem szándékszik a jogszabály kedvezményezni e tekintetben. Érdemes belemennünk ennek kapcsán a részletekbe. Az első, legfontosabb kérdés a lehatárolás ügye. Nagyon helyesen fogalmaz meg olyan szabályokat a jogszabálytervezet, amely akadályozza a normál munkavállalók áttolását az alkalmi foglalkoztatás ba, ezzel a magam részéről teljesen egyetértek. Egyetértek azzal is, hogy természetes személy csak háztartási jellegű tevékenységben foglalkoztathat, hisz akkor, amikor nagy mennyiségben van szükség idényjellegű munkára vagy alkalmi foglalkoztatásra, az má r professzionális tevékenység, és ezt, hogyha az agráriumról beszélünk, akkor mezőgazdasági vállalkozói tevékenység formájában végzi az illető személy. A megkülönböztetéssel, amely a fogalmak lehatárolásánál jelenik meg a jogszabályban, alapvetően szintén egyetértünk, tehát hogy mi tartozik a háztartási, mi tartozik az idényjellegű, mi tartozik a növénytermesztési idényjellegű, és mi az alkalmi foglalkoztatottak lehatárolásába. Ugyanakkor azzal már problémánk van, hogy a háztartási típusú foglalkoztatásban miért kell kizárni az egyenes ági leszármazottat vagy közvetlen rokont. Életszerű példákat lehet sorolni arra, hogy ilyen jellegű igény joggal megfogalmazódhat, szerintem nem a kijátszást segítené, ha itt is lehetne alkalmazni ezt az eszközt, hanem segíten e a foglalkoztatás, a valódi foglalkoztatás legális megjelenésében. A legnagyobb probléma, ha az általános oldalról közelítünk, az anyagi érdekeltségben van, és ehhez a 40 százalékos fizetési kötelemhez kötődik. Ez rendkívül magas, nem teszi érdekeltté a m unkaadót abban, hogy elmozduljon ebbe az irányba. Számomra nem megmagyarázott a jogszabályból, az érvelésből sem, hogy miért tesz különbséget az alkalmi és az idényjellegű között a tekintetben, hogy érvényese a 40 százalékos szabály, vagy nem érvényes. Al apvetően tehát csökkenteni kellene a 40 százalékot, szerintem érdemben, különben nem lesz reális előrelépés a következménye a jogszabálymegfogalmazásnak, és nem szabad az alkalmit kizárni ebből a körből, vagyis az idényjellegű mezőgazdasági vagy növényter mesztési és háztartási tevékenység mellett az alkalmi esetben is alkalmazni kellene a csökkentett és egyszerűsített eljárást. Alapvetően problematikusnak érzem a jogszabályban azokat a mentességi irányokat, amikor az írásbeliség kötelezősége alól felmentés t ad a szabálytervezet. Ezt az alkalminál teszi meg, és megteszi még a növénytermesztésben az idényjellegű munkánál. Nem értek vele egyet. A munkavállalónak védelem kell, ehhez dokumentum kell, ha a munkavállalónál nincs dokumentum,
