Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 17 (244. szám) - A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat; a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló országgyűlési... - ELNÖK (Harrach Péter): - GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
2875 megállapodással kapcsolatos rendkívül pozitív véleményét, álláspontját osztotta meg a bizottsággal, természetesen fölvetve azok at a kérdéseket és aggályokat, amelyek azzal kapcsolatban kerültek megfogalmazásra, hogy új hivatalra vane szükség, a régiek miért nem működnek kellő hatékonysággal, miért nem hozták meg a várt eredményeket. A bizottsági vitában azzal a kérdéssel, hogy az előttünk fekvő probléma rendkívül fajsúlyos, lényeges, mindenki egyetértett, ugyanakkor a megoldási javaslatok és az időzítés tekintetében már eltértek a vélemények. A bizottsági vitában újabb érvek kerültek felszínre a közbeszerzési törvény tisztasága és az átláthatóság biztosítása érdekében történő átgondolására. Összességében: a többség egyetértett a javaslatok általános vitára való alkalmasságával. A T/11025. és T/11026. számú törvényjavaslatok tekintetében 16 igen és 13 tartózkodás, a H/11027. számú e lőterjesztés, határozati javaslat tekintetében 15 igen, 13 nem és 1 tartózkodás mellett tartotta a bizottság általános vitára alkalmasnak az előterjesztéseket. Köszönöm szépen. (Keller László tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : A gazdasági bizottság előadó ja, Göndör István következik. GÖNDÖR ISTVÁN , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság a T/11025. és a T/11026. számú törvényjavaslatokat általános vitára alkalmasnak találta tö bbségi szavazattal. A többség és a kisebbség egyetértett abban, és a gazdasági bizottság kifejezetten hangsúlyt adott annak a véleményének, hogy a törvényjavaslat az előkészítés során nem fordult meg a közbeszerzési albizottság előtt, így nem volt annak le hetősége, hogy ebben kifejtse álláspontját és - megengedem magamnak - hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a törvényjavaslatcsomag még tökéletesebb legyen. De egyetértünk abban, hogy a társadalomban hihetetlenül nagy problémát okoz a korrupció, a tisztességtelen előnyszerzés, és ez ma már nemcsak belföldön, hanem külföldön is rontja Magyarország hitelét, tehát valamit lépni kell. Egyetértünk miniszter úrral abban, hogy új formára, új lehetőségekre van szükség, mert a meglévők nem elégségesek ahhoz, hogy ezen a ter ületen eredményt érjünk el. Az egyik, ami nagyon fontos, a tisztességes eljárás követelményének most már törvényben való kimondása, hogyan kell eljárnia a hatóságoknak, és hogyan kell hogy érvényesüljön, tehát segítie azt, hogy megvalósuljon a verseny és az esélyegyenlőség, tehát a közpénzek, a közbeszerzés vagy a hatósági eljárások során senki ne juthasson előnyhöz, esetleg valamilyen más ellenszolgáltatás fejében. A haszonhúzók szankciói szintén új elem, és nagyon fontosnak tartjuk, amit miniszter úr is mondott, hogy ez még a büntető törvénykönyv módosítását is magával vonja. Új elem, és ezt nagyon fontosnak tartjuk, ezt már korábban, a közbeszerzési törvény módosításánál is feszegettük, és nagyon sok esetben lehet látni, hogy a társadalomban úgy bújnak k i cégvezetők, tulajdonosok a felelősségre vonás alól, hogy az alkalmazottat teszik felelőssé. Tehát az az új megfogalmazás, hogy amiről tudott vagy amiről tudnia kellett volna, azt hisszük, hogy elég erős fenyegetettség lesz, és a hozzá tartozó 1 vagy 3 év eltiltás azon vezetők számára, akik ilyen céget tulajdonolnak vagy vezetnek. Még két fontos dolgot ebben a törvénycsomagban: az egyik a bejelentő védelme, amit joggal várnak el azok, akik segítenek ebben a munkában, akik segítenek leleplezni a visszaélése ket vagy a korrupciót, és ami fontos elem, ami már mind a két törvényre igaz, a nyilvánosság. Itt azt szeretném aláhúzni, hogy már a közbeszerzési törvény legutóbbi módosításakor nagyon nagy lépést tettünk annak irányába, hogy az elektronikus ügykezelést b evezessük. Ez az elektronikus ügykezelés megteremti azt a nyilvános rendszert, amiben az ajánlatkérésről, a megtett ajánlatokról, a döntésről,
