Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 17 (244. szám) - A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat; a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló országgyűlési... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
2873 cégvezetés - el lehet tiltani. Ezért a javaslat azt tartalmazza, hogy megfelelő peres eljárásban ettől a tevékenységtől őket vagy kötelezően, vagy kisebb súlyú jogsértés esetén opcionálisan el lehessen tiltani. Ez megint a kockázatot növ eli egy olyan érdekelti kör számára, aki ma eddig tulajdonképpen kockázatmentesen vagy viszonylag kis kockázattal vehetett részt a mutyizásban. Úgy gondolom, az elmúlt hetek vitái alapján célszerű lenne ezt a lehetőséget megfogalmazni - egyébként ezt a tör vényjavaslat közvetlenül még nem tartalmazza, de módosító indítvánnyal, úgy gondolom, indokolt lenne, hogy bekerüljön , hogy azok a döntéshozók, akik a tisztességes eljárás szabályainak megszegésével hozzájárultak az ilyen anyagi előny megszerzéséhez, túl azon, hogy természetesen fegyelmi felelősséget viselnek, ha pedig bűncselekményt követnek el, akkor értelemszerűen büntetőjogit, ugyanígy legyenek eltilthatók a foglalkozás gyakorlásától, mint a vállalatvezetők. Ezek az új szabályok meggyőződésünk szerint olyan széles ellenérdekelti kört hoznak létre a korrupcióval szemben, ami mind a megelőzésben, mind a felderítésben jelentős eredményekhez vezet. Szeretném újra aláhúzni: mindez nem a meglévő versenyhatósági, közegészségügyi, fegyelmi, büntetőjogi vagy má s eljárások és szankciók helyett, hanem azok mellett, azokat kiegészítve érvényesül. A következő beavatkozási terület az új eljárások, új szankciók érvényesítéséhez szükséges intézményi megoldások létrehozása. E tekintetben természetesen nagyon sokféle mod ell képzelhető el. A nemzetközi tapasztalatok is sokfélék. A kormány - elemezve a különböző alternatívákat - legésszerűbbnek és legköltséghatékonyabbnak azt látta, ha a Közbeszerzések Tanácsának szervezeti továbbfejlesztésével, e szervezet, amelyik egy aut onóm államigazgatási szervezet, feladatainak kibővítésével hozza létre az intézményi kereteket; egy olyan erős, független és elkötelezett intézményt, független mindenki mástól, és elkötelezett saját küldetésének érvényesítése mellett, amelyik a közélet és a gazdaság megtisztításának katalizátora lehet. Nem azt várjuk tőle, hogy egymagában megoldjon minden problémát, de élve az új hatáskörökkel, megindíthatja azokat a folyamatokat, amelyek elvezetnek a közélet és a gazdaság érdemi tisztulásához. A következő beavatkozási terület - megint csak támaszkodva a nemzetközi szervezetek ajánlásaira és az itthon kidolgozott stratégiára - a korrupciós helyzetek kiküszöbölését célozza. E tekintetben két fő javaslatot teszünk az asztalra. Az egyik a közbeszerzési törvény olyan módosítása, ami lényegesen növeli az átláthatóságot és ennek garanciáit, többek között azzal, hogy megteremti az átláthatósági megállapodások működésének személyi, intézményes és eljárási feltételeit, másrészt pedig azzal, hogy azokat az ajánlatkérői szerepeket, amelyek ma egyetlen szereplőnél, az ajánlatkérőnél magánál kombinálódnak, különböző szereplőkre osztja szét, legalábbis bizonyos eljárások esetében, és ezáltal nagyobb garanciát teremt arra, hogy egyetlen szempont, a legjobb ajánlat kiválasztá sának szempontja fog érvényesülni. Azt javaslom egyébként, hogy a törvényben szereplő megoldások mellett módosító indítvánnyal egészüljön ki ezeknek az átláthatóságot szolgáló megoldásoknak a sora egy olyan honlap kialakításának kötelezettségé vel - ezt nyilván célszerűen a Közbeszerzések Tanácsa, illetve az újonnan átalakítandó hivatal működtethetné , ami hasonlóan a pályázati összeférhetetlenségről szóló törvényben meghatározott honlaphoz, kereshető elektronikus módon, mindenki számára nyilvá nosan tartalmazná valamennyi közbeszerzés, valamennyi döntéshozó, valamennyi ajánlatkérő releváns adatait, ideértve természetesen maguknak a döntéshozóknak és ajánlattevőknek a gazdasági érdekeltségeit, de ugyanígy közvetlen hozzátartozóik gazdasági érdeke ltségeit is. A korrupciós helyzetek kiküszöbölését szolgálná az etikai kódexek rendszerének kialakítása. Nemzetközi tapasztalat az, hogy a döntéshozók körében, legyen ez közigazgatás vagy igazságszolgáltatás, a törvények nem nyújtanak az érintettek számára kellő eligazítást. A törvényeket ki kell bontani, részletezni kell. A törvény a pártatlanság követelményéről szól, de hogy ezt milyen mértékű vagy jellegű ajándék elfogadása sérti vagy nem sérti, az valószínűleg törvényben már célszerűen nem, de etikai kó dexekben például részletesen kibontható, és ez csak egyetlen példa.
