Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2792 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a z egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/11068. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/11068/1., 2. és 3. számokon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik . Megadom a szót Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Miniszter urat illeti a szó. HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A helyközi közösségi közlekedési rendszer kiszámítható, fenntartható működési feltételeinek megteremtése több kormányzati cikluson át megoldatlan feladat maradt. Napjainkra már ott tartunk, hogy a szolgáltatás minő ségével senki sem elégedett, az adófizetőknek pedig egyre elviselhetetlenebb terhet jelent a jelenlegi menetrendi szerkezet finanszírozása. Eközben a mostani rendszer pazarlástól, felesleges párhuzamosságoktól sem mentes. Az egyes közlekedési alágazatok eg ymással versenyeznek, egymástól veszik el az utasokat, holott éppen össze kellene hangolni ezeket a szolgáltatásokat. A vasúttársaság évről évre növekvő adósságterhet görget maga előtt, az évenkénti utólagos szanálások sem voltak elegendőek ahhoz, hogy a v áltozatlan struktúra mellett ne termelődjön újra és újra a hatalmas veszteség. Úgy gondolom, abban a tisztelt Országgyűlés is egyetért, hogy nem ilyen közösségi közlekedést szeretnénk. A XXI. században már jogos igény a magasabb szolgáltatási színvonal, a tiszta, kényelmes vonatok és autóbuszok közlekedtetése, az utazási igényekhez jobban igazodó, pontosan betartott menetrend, az összehangolt csatlakozás. Mindezek eléréséhez hosszú távon fenntartható, kiszámítható, finanszírozható közösségi közlekedésre van szükség. Ennek érdekében kezdődtek el ez év augusztusában az átalakításra vonatkozó munkálatok. Az utóbbi hónapokban a szervezeti, gazdálkodási, finanszírozási keretek megalapozásán túlmenően a menetrendi koncepció és szerkezet előkészítése, a közszolgált atás terjedelmének körvonalazása történt meg. Az önök előtt lévő törvényjavaslat új struktúrát alakít ki a közszolgáltatások terjedelmének meghatározása és megrendelése terén. Közelebb hozza a menetrendi döntések előkészítését az érintettekhez, az utasokho z, integrált rendszerként kezeli a vasúti és a közúti közlekedés rendjét. A közösségi közlekedés regionális átalakítása megfelel a kétszintű, állami és önkormányzati közigazgatási rendszer korszerűsítésére irányuló törekvéseknek. Megalapozza egy középső, r egionális felelősségi szint kialakulását, biztosítva ezzel az Unióban is elvárt szubszidiaritás elvének erőteljesebb érvényesülését is. Éppen ezért a javaslat definiálja a regionális közlekedési szakbizottságokat, amelyek a régiós jelentőségű személyszállí tási szolgáltatások megrendelésében töltenek be javaslattevő, döntéselőkészítő és konzultatív funkciót. A közösségi közlekedési rendszer átalakítása nem valósulhat meg az infrastruktúra kérdéseinek rendezése nélkül. A vasúti törvényt érintő módosítás több ek között átalakítja a vasúti pálya fogalmi rendszerét, az ahhoz kapcsolódó tulajdonjogi viszonyokat, valamint a vasúti pályahálózat működtetésének mikéntjét. Újrafogalmazza a vasúti törvényben az országos törzshálózati vasúti pálya definícióját, bevezeti a regionális és egyéb vasúti pálya fogalmát. Ennek alapján az országos törzshálózati vasúti pálya változatlanul az állam kizárólagos tulajdonában áll. A regionális vasúti pálya, valamint az egyéb vasúti pálya az állam vagy olyan szervezet tulajdonában állh at, amelyben az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. (18.10) Az egyéb pályához tartoznak például az iparvágányok és a turisztikai hasznosítású vonalak. A vasúti pályahálózat szorosan kötődik a rajta zajló vasúti közlekedésh ez, ezért a törvénymódosítás kitér a pályahálózat működtetésének szabályaira is. Eszerint az országos törzshálózatot, regionális vasúti pályát és ezek tartozékait magába foglaló vasúti pályahálózat működtetését olyan gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli részvényese a magyar állam. A
