Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - A vízi társulatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
2700 A törvényjavaslat, az önálló törvényjavaslat kivenné a ’95. évi törvényből a vízi társulatokra vonat kozó szabályozást, és önálló törvényt szándékozik megalkotni az áttekinthető viszonyok, a finanszírozás biztonsága és a működés feltételrendszerének a jobb kialakulása érdekében. Erről szól tulajdonképpen a törvény. A törvény megalkotásának, előkészítéséne k folyamatáról engedjék meg, hogy szóljak néhány szót. Tulajdonképpen 2001ben kezdődött meg a ’95. évi törvény tapasztalatainak feldolgozása, és akkor kezdődött meg a tárcákkal való egyeztetés annak érdekében, hogy a szabályozás anomáliáit javítsák - vagy javítsuk - vagy annak érdekében, hogy egy új törvénnyel tegyünk végérvényesen pontot a különböző területeken keletkező vitákra. Az egyeztetések 2006ban jutottak el odáig, hogy a társulatok maguk gondolták úgy, hogy miután a különböző egyeztetések nehezen haladnak vagy egyáltalán nem haladnak, vagy újra és újra visszatérnek egy korábbi fázisba, maguk tesznek annak érdekében, hogy megalkossák azt a törvényt, ami a jövőben a társulatok működésének feltételrendszerét biztosítaná. A törvényt, ezt a törvényt ny újtottuk be képviselőtársaimmal a parlament elé 2008. október végén, erről tanúskodik a T/6669. sorszáma, és decemberben kezdte a gazdasági bizottság a tárgyalását. 2008 decembere óta egy időhúzás folyik lényegében, és nekünk az a félelmünk, hogy ha most s em fogadja el a tisztelt Ház a törvényjavaslatot, akkor a következő évben sem meg később sem születik meg maga a törvény. Ezért aztán az az egyre nehezülő helyzet, ami a környezeti feltételek változásából, a finanszírozás tisztázatlanságából adódik, az egy re rosszabb helyzetbe hozza a társulatokat, amelyekre pedig - még egyszer mondom - igenis szükség van. Ha holnapra az összes társulatot bezárnánk, a működésüket megszüntetnénk, akkor biztos vagyok benne, hogy két éven belül elkezdődne a vízi társulatok sze rvezése, mert a gazdák helyben rájönnének, hogy a vízkárok ellen védekezni közösen, egymással összefogva, vagyis társulati formában szerveződve sokkal jobban tudnak. A törvényjavaslat részletes ismertetésétől eltekintek a tisztelt Házban, egyrészt mert fel tételezem, hogy a képviselő hölgyek és urak részletesen elolvasták magát az előterjesztést, ezért aztán ennek ismertetésétől itt nyugodt szívvel eltekinthetek, másrészt meg azért, mert nagyon sok olyan részletszabályt szabályoz, ami a társulatok szervezésé től kezdve egészen a szétválásig vagy a társulat megszűnéséig kíséri végig az életüket, amely szabályokra egyébként szükség van azért, mert pontosan kell tudni, hogy milyen törvényes, jogszabályban rögzített lépései vannak a társulatok megszervezésének és aztán egész életciklusuknak. Van azonban a törvénnyel kapcsolatban néhány vitapont, amelyekre szeretnék előre kitérni. Az egyik az, hogy az 1995. évi LVII. törvény, ami a vízgazdálkodásról szól, tartalmazza a vízgazdálkodással kapcsolatos általános előírás okat, tartalmazza a vízi társulatokra vonatkozó előírásokat - ez az a bizonyos IX. fejezet , és tartalmazza a víziközműtársulatokra vonatkozó szabályokat. És felmerül: miért nem együtt szabályozzuk átfogó módon az egészet, miért nem egy rendszerbe illesz tve? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert immáron 8910 éve nem lehet ezt az egységes rendezett szabályozást megalkotni. Ez nem a vízi társulatok feladata természetesen, ha pedig ez így van, akkor szerintünk ne válasszuk azt a megoldást, hogy miután az egészet egyben nem tudjuk rendbe rakni, ezért aztán ne rakjuk rendbe egy kicsi szeletét se. (15.00) Ezzel kapcsolatos kifogás szokott lenni, hogy a vízi társulat is egy társulat, meg a víziközműtársulat is egy társulat. Mindegyik nevében benne van a víz, úgyhogy ezek rokonok, tehát akkor szabályozzuk őket együtt vagy egyszerre. Arra szeretném itt felhívni a figyelmet, hogy több lényeges különbség van a vízi társulatok között, amelyek a területi vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokat látják el, és a vízi közműtársulatok között. Az egyik ezek közül, hogy a vízi társulatok érdekeltségi rendszere a szolidaritás elvén alapul, vagyis akik a társulat területén laknak, és ahol megszületett az összes szereplő kétharmados szavazásával a döntés társulat alakításáró l, ott minden érintett köteles fizetni
