Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 10 (241. szám) - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2591 bejelentett magyar jogszabályok eltérést mutatnak a pénzügyi eszközök piacairól szó ló irányelvek rendelkezéseihez képest. A Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás következtében szükségessé vált a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamin t az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása. Szintén jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt kerül sor a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítására. A törvén y elfogadásával párhuzamosan került kihirdetésre a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról irányelv helyesbítése, amelynek átvezetésére a hazai törvényben már nem kerülhetett sor, ezért a törvényjavaslatba építettük ezt be. Végül a törvényjavaslat tarta lmazza a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34. irányelv módosításáról szóló 109. irányelv, valamint a végrehajtására irányadó részletes szab ályok megállapításáról szóló 14. irányelv rendelkezéseinek való megfelelést célzó módosításokat. Tisztelt Országgyűlés! Az uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése mellett a törvényjavaslat elkészítésének másik fontos indoka a magyarországi bűnüg yi nyilvántartási rendszer szerkezetének átalakítása. Az Alkotmánybíróság 144/2008. számú határozata megállapította, hogy a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény több rendelkezése alkotmányellenes, e rre tekintettel e rendelkezéseket ez év június 30ával megsemmisítette. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 2009. június 30án lépett hatályba, amely a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezte, és az alkotmánybírósági határozatban fogl alt követelményeknek megfelelően szabályozza a tárgykört. Emiatt szükségessé vált a pénzügyi tárgyú törvények azon rendelkezéseinek módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjava slat tartalmazza a biztosítóegyesületek felszámolására vonatkozó szabályokat is. Erre elsősorban a MÁV Általános Biztosító Egyesület ügyének tapasztalatai, másodsorban a Legfőbb Ügyészség javaslata és az országgyűlési képviselőkkel történt szakértői egyezt etésen elhangzottak miatt kerül sor. A törvényjavaslat tartalmazza a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítását arra vonatkozóan, hogy a csődeljárás alatt az adóst automatikusan megillető fizetési haladék alatt a hitelintézettel, befektetési vállalkozással kötött úgynevezett pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodások alapján érvényesítendő nettósítási igények és annak biztosítékai érvényesíthetők legyenek akkor is, ha az adós nem pénzügyi szektorbeli intézmény. A módosítás indoka tehát az, hogy a befektetési szolgáltatók és az exportorientált termelőszolgáltató vállalkozások közötti egyes származékos ügyletekben a tőkepiaci törvény szerinti pozíciólezáró nettósítás alkalmazása és annak hatékony nemzet közi szokványok alapján kidolgozott pénzügyi biztosítékai révén lényegesen csökkenthetők legyenek a pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolási és partnerkockázatai. Így a biztosítékok érvényesíthetőségének javítása következtében növekszik a befektetők biztons ága, azaz csökken a rendszerkockázat, ezen kívül csökken a szavatolótőkeszükséglet is a befektetési szolgáltatóknál, ezáltal a forgalmazási költségek is gazdaságos szinten tarthatók. (16.30) Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézeti törvény keretében az egyo ldalú szerződésmódosításra vonatkozó új rendelkezések célja a hatályos szabályok egyértelművé tétele az egységes alkalmazás érdekében. A javaslat nem érinti a márciusban elfogadott módosítás fő elemeit. A szerződés egyoldalú módosítására okot adó körülmény eket a szerződésnek tételesen tartalmaznia kell. Emellett a módosítás elveit a pénzügyi intézménynek árazási elvekben meg kell határoznia.
