Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 10 (241. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2487 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A makói polgármester, parlamenti képviselő c sodálatos dolgokat mondott magáról a költségvetésről, de azt hiszem, érdemes elemezni egyrészt a költségvetés hatását, másrészt pedig az eddigi lépéseket is. Egyrészt az európai uniós források területén az államtitkár úr aktív, tudom, tegnap este is a vitá ban eléggé az volt az oktatás, a szakképzés területén. De ha megnézzük az európai uniós forrásokat, egy dolgot tudomásul kell venni: Magyarországon és Magyarországnak az uniós forrásokat nem elsődlegesen az MSZPfrakciónak adják, hanem a tízmillió állampol gárnak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy valóban helyesen történike annak az elosztása, valamint annak a hatékonysága. Azt hiszem, itt a parlamenti vitában, az általános vitában is több alkalommal elmondtuk, és önök is nagyon jól tudják, hogy az elmúlt id őszakban rengeteg uniós forrás lett felhasználva, ugyan a kifizetések területén vannak bizonyos hátrányok és olyan lépések, amelyek akadályozzák magát a kifizetést, de számos esetben tapasztalható az, hogy az uniós forrás nem a hatékonyság szemlélete alapj án került elosztásra és felhasználásra, hanem adott esetben bizonyos pártpolitikai célokra is. Ezt mondom azért is, hisz Magyarország megítélése a korrupció területén hatalmasat zuhant, és ma már ott tart, hogy olyan országokat tudtunk csak megelőzni, ahol a korrupció teintetében, azt hiszem, világméretben is mindenki számára egyértelmű, ha ezen a területen nem lépünk, abban az esetben Magyarország megítélése sokkal hatékonyabban és sokkal radikálisabban fog zuhanni, mint ahogy idáig. Nézzük a költségvetés sarokszámait! Ön említi, hogy mekkora uniós forrás fog rendelkezésre állni. Kérdés az, hogy a költségvetés sarokszámaiból ítélve meglesze hozzá a megfelelő önerő a költségvetés oldaláról, a másik oldalon pedig ha megvizsgáljuk, hogy az önkormányzatok norm atív elvonása milyen mértékű, abban az esetben képesek leszneke egyáltalán az önkormányzatok arra, hogy az önerőt tudják biztosítani. Ez egyrészt nemcsak az oktatás területén... - hiszen ebben is számos vita alakult ki, hanem az önkormányzatok normatív bi ztosítása 70130 milliárd forintig fog csökkenni. Ebben az esetben főleg a kistelepüléseknél, ott, ahol pár millió forintból gazdálkodik egy kistelepülés, abban az esetben nagyon megkérdőjelezhető egyáltalán az, hogy tudnake uniós forrást felhasználni, ha esetleg nincs meg az a tervezett lépéssorozat, amely alapján teljes egészében állami forrásból próbálják meg a kistelepülések számára biztosítani az önerő fedezetét vagy annak a szükségességét. Tehát én szeretném jelezni, és nagyon sok esetben bántják a k istelepülési önkormányzatokat, számos önkormányzatot tudnék felsorolni önnek Somló környékéről, ott, ahol a polgármesterek, a képviselők nem veszik fel a tiszteletdíjukat. Tehát nem a kistelepülésekkel van a probléma. Ha megnézzük, a 3165 településből álta lában kétezer környékén mozog a kistelepülések száma, ott, ahol a normatíva csökkent, és az önkormányzatok esetében radikális és adott esetben csőd közeli állapotba hozza magukat az önkormányzatokat. Hiszen ha az önhikit megnézzük ebben az évben is, 1600 t elepülés környékén mozog az önhiki szükségességének a beadványa. Tudja egyáltalán biztosítani a költségvetés magára az önhikire vonatkozó forrásbiztosítást? (8.50) Még azt sem tudja biztosítani, nemhogy az önerőt a kistelepülésnek az uniós források esetébe n oda tudja adni. A másik ilyen dolog a hazai vállalkozások támogatása. Nagyon fontos, ha az államtitkár úr is őszintén kirakja a lapokat, és a Pénzügyminisztérium is őszintén kirakja a lapokat, meg lehet nézni, hogy a munkanélküliség radikális emelkedése miből adódott. Hisz nagyon jól tudjuk, hogy a hazai piacon a hazai vállalkozások foglalkoztatják a foglalkoztatottak kétharmadát, a multinacionális cégek adják a többit. Ugyan a gazdasági növekedés vagy adott esetben az exportimport területén ez a tendenc ia megfordul, de pontosan a hazai kis, középvállalkozások sanyarú helyzete, a támogatási forrásokhoz való hozzá nem jutás, a banki rendszernek a jelenlegi viszonya miatt tulajdonképpen a hazai vállalkozások egyre nehezebben vesznek fel hiteleket. Sőt mi t öbb, ha a gazdasági
