Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 21 (222. szám) - Schmidt Ferenc (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “A Nemzeti Földalap és a móri szőlőültetvények esete” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - SCHMIDT FERENC (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - SCHMIDT FERENC (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter):
248 alibit kíván nyújtani a saját jogszabálysértő önkormányzatainak. (Meggyes Tamás: Semmilyen jogszabálysértés nem volt. Minden jogszerűen történt. Lehet hazudozni itt a parlamentben… - Több fideszes és MSZPs képviselő hangos szavakat vált egymással.) Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) Schmidt Ferenc (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “A Nemzeti Földalap és a móri szőlőültetvények esete” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Schmidt Ferenc, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: “A Nemzeti Földalap és a móri szőlőültetvények esete” címmel. Miniszter úr Katona Tamás államtitkár urat jelölte ki válaszadónak. Kérd ezem képviselő urat, elfogadjae a válaszadó személyét. (Schmidt Ferenc: Igen.) Öné a szó. SCHMIDT FERENC (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A móri történelmi borvidéken található szőlőültetvények jelentős része a valamikori móri állami gazdaság tulajdonában és művelésében volt. A 90es évek elején az állami gazdaság az elsők között került felszámolás alá, meglehetősen érdekes körülmények között, amely alapján a csalárdság szándékát is joggal feltételezhetjük. Ez az az időszak volt, amiko r az állami tulajdonú földek érték nélkül, de beletartoztak a gazdaság vagyonába, nagy volt tehát a kísértés, hiszen úgy tűnt, hogy egy felszámolási eljárás során a vagyontárgyak értékesítéséből a földhöz is hozzá lehet jutni. Jó néhány ilyen felszámolás z ajlott akkoriban, több tízezer hektár állami föld került magántulajdonba. Itt nem ez történt, ugyanis a vagyonkezelő a földtulajdont minden állami gazdaságból, így a móriból is kivonta, éppen a vagyon megőrzésének érdekében. Bírósági ítélet is született az onban arról, hogy bár a vagyonkivonás jogszerű volt, azonban az így okozott kárért kezesi felelősség terheli a vagyonkezelőt. A földekre tehát jelzálogjogot jegyeztettek be a felszámolás alá került állami gazdaság hitelezői. A rendezetlen tulajdoni helyzet et a szőlő sínylette meg leginkább, hiszen az állami gazdaság felszámolója legfeljebb egyéves szerződéseket kötött a szőlőültetvények művelésére. El lehet képzelni, milyen állapotú az az ültetvény, amelyet minden évben más és más művelt meg. A polgári korm ány ideje alatt sikerült némileg konszolidálni a helyzetet, többéves szerződéseket kötve megtalálni a szőlőművelésre alkalmas személyeket és vállalkozásokat. Nem túlzás kijelenteni, hogy a móri borvidék ezért menekült meg. Azóta számos vállalkozás erősödöt t meg, visszaadva a móri ezerjó és más móri borfajták hitelét és hírnevét. Az állami tulajdonú földeken azonban továbbra is ott a jelzálogjog, amelynek legnagyobb tulajdonosa, aki a 100 leggazdagabb embert tartalmazó kiadványban is előkelő helyen szerepel, fenyegeti a gazdákat a jelzálog beváltásával. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) Az ültetvények művelői, akik közben a hosszú lejáratú bérleti szerződés alapján… ELNÖK (Harrach Péter) : Képviselő úr, lesz még egy perce. Tartogassuk arra, jó, me rt két perc a kérdés ideje. SCHMIDT FERENC (Fidesz) : Akkor a kérdések. Hogyan kívánják rendezni az állami tulajdonú volt móri állami gazdaság földjeinek ügyét? Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a sok embernek munkát és megélhetést biztosító móri sző lőültetvények épségben maradjanak? Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) :
