Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 9 (240. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó):
2465 A másik fontos dolog, amire kitér az ELTE részéről érkezett észrevétel, hogy ez a bizonyos törvényjavaslat, az Ftv. nem rögzíti pontosan, hogy a k ülönböző jogi viszonyok az egyetértési jogot gyakorló testületek tagjaira vonatkozóan hogyan és mint érvényesülnek, illetve a képesítési szabályok, amelyeket előírna, a legtöbb felsőoktatási intézményben kizárják az intézmény közalkalmazottainak zömét, sőt a kógens kizárási szabályok minden felelős egyetemi vezető részvételét is megakadályozzák. A kérdés tehát az, hogy a vezető testület tagjai, amelyet létrehoznának, milyen jogviszonyban állnak majd az intézménnyel, és ez különösen a felelősség kérdése miat t lényeges, merthogy ez az észrevétel szerint nem lesz világos. A javaslatok között szerepel egy olyan előterjesztés, amely a kutatóegyetemre vonatkozik. Elmondtuk az általános vitában, elmondom még egyszer: önmagában csak az, hogy lesz egy ilyen címke, ne m jelent megnyugtató megoldást. A bizottsági ülésen azért az önök részéről is volt erre fogadókészség, hogy itt ezt normatívabb jelleggel illene szabályozni, mert az, hogy ha van esetleg pályázati pénz, és arra lehet pályázni, addig van kutatóegyetem, ha n incs, akkor nincs kutatóegyetem, azért ez mégiscsak egy fából vaskarika állapot. (19.40) Konkrétan tettem is egy olyan módosító javaslatot, amelyik a kutatási normatíva másfélszeresét tenné be szorzóként. Bizottsági ülésen elhangzott az az ellenvetés, hogy ez azért nem szerencsés, mert ez a mindenkori költségvetés függvényében változik. Ezt maximálisan elismerem, csak egy dolgot ne felejtsünk el: a mindenkori költségvetés a normatíva nominálösszegét fogja változtatni, de a szorzószám kérdése ebből a szempon tból a mindenkori költségvetés nominálösszegének arányában és ismeretében alakul. De ez mégiscsak egy kalkulálható, számolható valami. Azt gondolom, hogy ez tisztességesebb és a törvény szempontjából jogilag is megnyugtatóbb megoldás lehetne. Azzal a módos ító javaslattal, amelyet szocialista képviselők nyújtottak be, és a MAB összetételére vonatkozik, bevallom őszintén, hogy egyet is tudunk érteni. Ugyanis ez a javaslat a jelenlegi arányokat próbálja helyreállítani. Ez rendben lévő, és ezt fogjuk is támogat ni, hiszen azt az egyik komoly problémát, hogy jelentősen felborultak az arányok, és fennállt az önakkreditálás veszélye, ezzel talán sikerül némileg kivédeni. Viszont nem biztos, hogy azt a kérdést kellőképpen megnyugtatóan kezeli a benyújtott módosító ja vaslatok közül - most hirtelen nem tudom a számát , amelyik a hallgatók részvételét érinti a MABon belül. A HÖOKnál megadja a szavazati jogot, de a doktoranduszoknál csak tanácskozási jogot ad. Érdemes lenne elgondolkodni akár egy kapcsolódó módosító in dítvánnyal is azon, hogy ez így teljes mértékben rendben vane vagy sem. A doktori képzést illetően a jelenlegi törvényi szabályozásnak egy pontosítását szeretnénk elvégezni, ahogy kiderült ez a bizottsági vita során is. Én viszont még egyszer arra szeretn ém felhívni a figyelmet, hogy ezt ily módon bevenni véleményem szerint felesleges, hiszen az egyéni felkészülés szempontjából valós érdemi vetülete a dolognak igazság szerint nincs, ugyanis ha valaki a doktori feltételrendszert teljesíteni kívánja, akkor e bbe nem csak és kizárólag az tartozik bele, hogy letegye a szükséges vizsgát és megvédje a disszertációját, hanem beletartoznak bizony konkrét kutatási feladatok vagy akár óratartási kötelezettségek is, ez pedig önmagában is azt jelenti, hogy részt kell ve nnie a dolgokban. Az egyetemi tanárok kinevezésére vonatkozóan szereplő módosításokkal kapcsolatban hadd említsem meg azt, hogy - szintén idézem az ELTE véleményét - az egyetemi és főiskolai tanári pályázatok benyújtási és elbírálási rendjének átalakítása semmilyen módon nem indokolt, a javaslat ténylegesen a kialakult és logikus eljárásrend teljes átalakítását célozza. A tervezett eljárásrend átláthatatlan, és a következményei beláthatatlanok. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Té nyleges okokra pedig a részletes indoklásban megjelenő szöveg nem ad választ. Elnézést kérek. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) :
