Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
2062 Hogy egyszerűbb legyen a számolás, a végén kezdve, a 226., ami a zárórendelkezéseket, tehát a VII. könyv 2. § 25. pontját érintette, itt ebben az esetben törvényjava slaton belüli koherenciazavar elhárítására volt szükség, bocsánat, más törvénnyel való összefüggést kellett orvosolni, ugyanis a kereskedelmi kommunikáció meghatározásának a fogalomköre egy másik jogszabályban változott, így a reklámtörvénnyel való összhan got így lehetett megteremteni. A 224. az a VII. könyv 2. § 21. és 3. pontját érintette. Ebben az esetben nem a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényből levezetve, hanem közvetlenül a hozzátartozó és a közeli hozzátartozó fogalmának meghatározása történik, ami a jogbizonytalanság elkerülését tette lehetővé, hogy ne párhuzamosan, némileg eltérő tartalommal történjen a fogalom meghatározása. A 221. tétel, ami a VII. könyv 2. § 3. pontjára vonatkozóan tartalmazott zárószavazás előtti módosító elemet, az úgynevezett szolgáltatási irányelv 2009 végétől, tehát a nyilvánvaló hatálybalépési időt megelőzően módosult. Ennek következtében a vállalkozói tevékenység fogalommeghatározásánál tekintettel kellett arra lenni, hogy ettől az időponttól már vállalkozói igazolvány kiadására lehetőség nem volt. Hiszen abban a hosszú, másfél éves folyamatban, amikor a polgári törvénykönyvet itt, a tisztelt Házban vitattuk, közben Magyarországon és Európában is folyamatosan fejlődött a jogrend, amihez az alkalmazkodást ebben az esetben is el kellett végezni, hiszen a koherenciazavar elhárítása a 107. § szerint erre is vonatkozik. De el tudom mondani azt is, hogy a 206., amelyik a VI. könyv 59. §ára vonatkozik, itt az ági vagyonra vonatkozó szabályok mellett az ági vagyon has zonélvezetére vonatkozó rendelkezés hiányát kellett pótolni annak érdekében, hogy szintén a jogbizonytalanság elkerülhető legyen. Ha gondolják, akkor valamennyi tételhez megvannak azok az okok, amelyek a 107. § (1) bekezdésében meghatározott, zárószavazás előtti módosító előterjesztésének esetkörébe tartozóan teszik érthetővé és nyilvánvalóvá, hogy miért kellett a koherenciazavar elkerülésére ezeket a módosítókat beterjeszteni, és miért volt indokolt, hogy az elfogadása mellett döntöttünk. Ha megbocsátják, akkor a további 185 tételt nem kívánom felolvasni, de ha igényt tartanak rá, akkor nagyon szívesen megteszem. Egyébként az erre vonatkozó vizsgálatot bárki elvégezhette volna, akár tíz nap alatt is, mert meglehetősen nyilvánvaló az orvosolandó körülmény. A kellő körültekintés a nyilvánvalóan meglévő szakmai tudás mellett ezt a lehetőséget biztosította. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Eörsi Mátyás képviselő úrnak, SZDSZ. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Gyakorlatilag ebben a vitában már nem a polgári törvénykönyvről van szó, de ez önmagában nem nagy baj, ha egyébként fontos célokat szolgál. Most két képviselőtársam is, Szép képviselő úr és előtte Szabó képviselő asszony említette ezeket a zárószavazást megelőző anomáliákkal kapcsolatos kérdéseket. Szerintem joggal, és megköszönöm képviselő úrnak a kiegészítését, el is fogadom rögtön, amit ő mondott, engem nem is kiegészítve, hanem korrigálva, hogy persze igaza van, hogy vannak olya n eljárási tévedések, amelyek nem eredményezik az egész eljárás érvénytelenségét, ez így van rendjén, én ezt elfogadom. Cserébe, gondolom, Szép képviselő úr is elfogadja tőlem, hogy ha viszont garanciális eljárási szabálysértésre kerül sor, akkor a törvény ben gyakoribb az, hogy maga az egész eljárás hatálya megkérdőjeleződik. Azért mondom csupán ezt - és ha tanulsága ennek az egész ügynek, akkor szerintem mindannyian ebből okulhatunk csupán , hogy végül is az egész Házszabály, a parlamentarizmus - és enged jék meg nekem ezt a szerénytelen megjegyzést, hogy ismerem nagyon sok ország házszabályát, számunkra, ha tetszik, irányadó országok házszabályát - hasonlóképpen rendelkezik. A szabályok úgy kerültek kialakításra, hogy egy parlamenti demokráciában a többség uralkodik, a többség dönt alapvető kérdésekben. Ami garanciális, hogy a kisebbség véleménye egy adott ügyben el tude hangozni, vagy sem.
