Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZÉP BÉLA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2041 Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben kiemelt rendelkezések egyfajta ízelítőül szolgálhatnak az új Ptk. újításainak me gismeréséhez. A köztársasági elnök úr által megfontolásra visszaküldött törvény újratárgyalása a Ház kötelezettsége, és természetesen a jobbító szándékú javaslatokat indokolt, szükséges figyelembe venni. Örömmel állapítottuk meg, hogy a polgári jogban járt as elnök úr nem talált alkotmányossági szempontból aggályos rendelkezéseket a polgári jogi kódexben. Két képviselőtársammal olyan módosító javaslatokat nyújtottunk be, amelyekben az elnöki álláspontot igyekeztünk a lehető legnagyobb mértékben figyelembe ve nni. Ennek körében módosító javaslatainkkal javítani kívánjuk a normaszöveget, jobban biztosítva az egyértelműséget, illetve a rendszertani következetességet. Ennek körében az elnöki felvetésnek megfelelően áthelyezni javasoljuk a nyilatkozat megtételekor belátási képessége hiánya állapotában lévő jogalany nyilatkozatának semmisségére vonatkozó szabályokat az általános szabályok közé, illetve az érvénytelenség és hatálytalanság megfelelő elkülönítéséről is gondoskodni kívánunk. Törölni javasoljuk elnöki jav aslatra a szerződéses kötelezettség kifejezési formájára vonatkozó mondatot, valamint a törvény egységes fogalomhasználatának megfelelően pontosítani kívánjuk a végrendelkezésben közreműködőkre vonatkozó személyi kört. A félreértésekre okot adni képes nega tív elhatárolás helyett pozitív szabályozást javaslunk a jognyilatkozat pótlásának esetkörét meghatározva, illetve egyértelműbbé tesszük a megszűnő alapítvány alapítójának rendelkezési jogát és a végintézkedéssel létrejött alapítvány jogállását. (9.30) Nem látjuk annak sem akadályát, hogy a törvény által védett jogok közé beemelésre kerüljön a méltósághoz való jog, de indokolatlannak tartjuk ismételten említeni a becsületvédelemre utalást, hiszen a II. könyv 80. § (1) bekezdése már tartalmazza, hogy a szemé lyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév és a becsület védelmére. A házasság érvénytelenségével kapcsolatos kérdéskörben nem csupán az elnöki átirat, hanem a nyilvánosság is aggályokat fogalmazott meg. Ugyan tény, hogy csupán erkölcsi fékek akadályo zhatják, hogy testvér testvére vér szerinti leszármazójával szexuális kapcsolatot létesítsen, akár gyermeket is vállalva, tény, hogy a jelenleg hatályos törvény sem fogalmaz meg abszolút házassági érvénytelenséget, mégis úgy ítéljük meg, hogy nincs akadály a a hatályos rendelkezések kiegészítésének a jegyzői döntés feltételhez kötésével, egyszerre védve a már megszületett gyermek jogát a családban éléshez, valamint óva a még meg sem fogant magzatot a kockázatoktól. Ugyan a haszonélvezet megváltásának igénylé se az elfogadott, de megfontolásra visszaküldött kódexben nem egyoldalú lehetősége az állagörökös részére, amint azt az elnök úr írja, hanem mind az állagörökösöket, mind az özvegyet egyaránt megillető lehetőség, de megfontolandónak tartottuk azt a javasla tot, hogy a haszonélvező érdekében garanciális szabályok, rendelkezések kerüljenek beépítésre a törvénybe. Ennek érdekében kiegészíteni javasoljuk a normaszöveget a haszonélvező korábbi életviteléhez igazodó lakhatási joga biztosításának követelményével, a kár pénzben, akár természetben történjen a megváltás. Végezetül: nem láttuk akadályát - egyfajta megerősítésként , hogy visszaemeljük a hatályos Ptk. 117. § (4) bekezdésének rendelkezéseit, illetve pontosítsuk a közös tulajdonnal kapcsolatos viták elintéz ésének, közös tulajdonná alakításával történő módjával kapcsolatos rendelkezéseket. Mindezeket követően szükséges megállapítani, hogy az elnök úr aggályai között több olyan felvetés is található, amelyeket nem tudunk elfogadni. Álláspontunk szerint nem szo lgálja a jogalanyok érdekét, nem segíti a felesleges jogviták elkerülésére vonatkozó érdeket, mindezen túl gyengítenék a szerződéses szabadság érvényesülését is. Itt miről van szó? Az elnök úr aggályosnak ítéli meg, hogy a törvény a foglaló tekintetében ne m kívánja az egyidejű pénzteljesítés követelményét előírni. Véleménye szerint így a bírói gyakorlatban visszatérő, a foglaló átadásának időpontjára vonatkozó probléma nem megoldódna, hanem tovább nehezedne, romlana a foglaló jogi megítélésének helyzete.
